Kis ország, 167 olimpiai arany és számos rekord - magyar a második legnagyobb sportnemzet

Éremszám tekintetében a nyolcadik legsikeresebb olimpiai nemzet

Az immár 120 éves időszakot magáénak tudható újkori olimpiák minden korszakában bebizonyosodott, hogy Magyarország ha a világtérképen nem is, de a sportban nagyhatalomnak számít. Ami a részvételt illeti, a magyar csapat jelenleg a negyvenhetedik, ha csak a nyári játékokat nézzük, a huszonhatodik olimpiai megmérettetésére készül. Ezzel (vagy annál többel) csak nyolc, csak a nyári játékokat nézve mindössze tizenhárom másik ország büszkélkedhet. Csak Nagy-Britannia, Svájc, Franciaország és Görögország azok, akik mind a 27 eddig megrendezett nyári olimpián ott voltak.

Az összesített olimpiai éremtáblázaton is rangos helyet foglalunk el: Oroszország 2012-es „előzése” után Magyarország a tizenegyedik helyre csúszott, de ha csak a nyári olimpián szerzett 476 érmünket nézzük, hazánk már az előkelő nyolcadik helyet foglalja el. Ám nem árt vigyáznunk: Kína és Ausztrália alig néhány dobogós helyezéssel lemaradva van mögöttünk.  Ami a legfényesebb érmet illeti, a Magyar Olimpiai Bizottság szintén a nyolcadik helyet tudhatja magáénak – a 167 első helyezést 294 olimpiai bajnokunknak köszönhetjük. (A téli olimpiákat is hozzászámítva megmutatkozik ezen sportok földrajzi kötöttsége is, így ugyanis már éppen kiszorulunk az első tízből).

Ahol viszont sokak szerint a legjobban kiütközik a sportnemzeti jelleg, az az olimpiai aranyérmeknek a lakossághoz viszonyított aránya. Ebben a tekintetben nincs okunk szerénykedni, ugyanis csak Finnország választ el minket a világelsőségtől.

Itt jegyezzük meg, hogy a mai hivatalos olimpiai statisztikák egyrészről aranyérem alatt minden első-, ezüst alatt minden második-, míg bronz alatt minden harmadik helyezést értik, ám a kettő nem mindig jelentette ugyanazt. 1896-ban és 1900-ban még ezüstéremmel jutalmazták a bajnokot, a második helyezett bronzérmet, míg a harmadik babérkoszorút kapott.

Emellett a NOB nem szokta az éremtáblázathoz hozzászámolni az ún. művészeti versenyeket („compétitions artistiques”), melyek valóban nem sorolhatóak a sportok közé. Az 1912 és 1948 közötti nyári játékokon rendezett művészeti versenyek egyébként négy magyar éremmel (köztük egy arannyal) gazdagítják olimpiai sikereinket.

1. Majdnem sikerült a magyar olimpia
2. Éremszám tekintetében a nyolcadik legsikeresebb olimpiai nemzet
3. Miben vagyunk világelsők?
4. Tíz olimpia, tíz arany – vívóink tündöklése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült