2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Királynak szánták Imre herceget, végül szent lett belőle

2020. november 5. 14:47 Múlt-kor

A katolikus egyház november 5-én ünnepli Szent Imre herceget, akit államalapító Szent István királyunk utódjául szánt a magyar trónra. István a kor legkiválóbb oktatását biztosította gyermekének, de reményeiben csalódnia kellett, egy vadkan ugyanis mindent átírta a sorsát.

Szent Imre

Államalapító királyunk és felesége, Gizella frigyéből nem Imre herceg volt az egyedüli fiúgyermek. Pontosan nem tudjuk, hogy Istvánnak hány fia volt, de Imre előtt a királyi párnak biztosan született egy gyermeke, akit III. Ottó német-római császár után Ottóra kereszteltek. Ő azonban még gyermekkorában meghalt.

Imre születési évét pontosan nem ismerjük, de feltehetően 1001 és 1007 között született Székesfehérváron. Imre – hasonlóan a korán elhunyt öccséhez – egy német-római császár, anyai nagybátyja, II. Henrik után kapta a nevét. A Henricus név magyaros változata ugyanis az Emrih volt, amelyből végül az Imre képződött.

Egyetlen fiuk révén a királyi pár különös gondot fordított a trónörökös neveltetésére. Az ifjú elméje pallérozásának feladatát a később szentté avatott Gellért püspök kapta meg. A bencés szerzetes eredetileg Konstantinápolyba, majd onnan Jeruzsálembe igyekezett, de egy, az Adriai-tengeren kitört viharnak köszönhetően a ma Horvátországhoz tartozó Pula szigetére vetődött. Hajótörésének helyszínén a jámbor bencés szerzetes egy pannonhalmi apáttal találkozott, aki rábeszélte őt, hogy látogassa meg a magyarok királyát. A találkozót követően István rögvest kihasználta a kínálkozó alkalmat és 1015 körül rábízta fia, Imre nevelését.

Imre magasszintű oktatásban részesült Gellért mellett, megtanult latinul és beleásta magát a hét szabad művészet rejtelmeibe is. A róla szóló legenda szerint a „grammatikai mesterségnek minden tudományával betelt”. Ám a későbbi csanádi püspök tanítványa lelki életére is nagy hatással volt, megnyitotta az ifjú szívét a Mindenható felé. Az Imréről szóló legenda szerint az ifjú herceg a veszprémi Szent György-kápolnában imádkozva meghallotta Isten kérését: „A legkiválóbb dolog a szüzesség! Lelked és tested szüzességét kívánom tőled. Ezt ajánld fel, ebben a szándékodban tarts ki!”

A jámbor életű, szüzességet fogadott ifjúra a Magyar Királyság trónszéke várt, így a kormányzás tudományát is el kellett sajátítania. Apja maga gondoskodott a fiának szóló megfelelő tankönyvről. Az Imre herceg számára készült, erkölcsi és kormányzati tanácsokat tartalmazó, Intelmek címet viselő művet feltehetőleg Asztrik kalocsai érsek írhatta, ám István elgondolásai alapján. A műfajilag a királytükrök közé tartozó irat számtalan bölcs útmutatást tartalmazott a leendő uralkodó részére:

„Ha bírni akarod a királyságnak tisztességét, szeressed az igaz ítéletet. Ha bírni akarod a te lelkedet, légy türelmes (...), mert a békességtűrő királyok uralkodnak, a türelmetlenek pedig kegyetlenkednek. Valamikor is adatik néked valamiben ítélned, mi te méltóságodhoz illő, békességes tűréssel és irgalmassággal, avagy szánakodással ítéljed meg, hogy dicséretes és ékes legyen a te koronád.”

Az 1020-as évek végétől az elméletet felváltotta a gyakorlat: a trónörökös megkapta apjától a királyság egy tekintélyes részét kitevő bihari dukátust, majd a hadvezetésben is próbatétel várt rá. II. Henrik halálát követően ugyanis II. Konrád német-római császár seregei 1030-ban az országra támadtak. Egyes történészek szerint a németekkel Győrnél megütköző magyar seregeket Imre önállóan vezette, majd a háborút követő béketárgyalásokon is ő képviselte apját és a Magyar Királyságot.

István király elégedett lehetett, úgy tűnt, hogy királyságának vezetését egy arra alkalmas ember veheti majd át. A legendák szerint István át akarta adni fiának az ország kormányzását, Gizella pedig úgy készült Imre koronázására, hogy saját kezűleg is részt vett a koronázási palást elkészítésében. A palást eredetileg miseruha volt, az első adat, amely koronázási jelvényként említi, egy III. András (1265-1301) koronázásáról szóló feljegyzés. Hogy részt vett-e Gizella a miseruha megalkotásában, az kérdéses, de a ráhímzett felirat szerint 1031-ben ő és férje, István király a székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilikának ajándékozta a mára már felbecsülhetetlen értékű ruhadarabot.

1031-es év más szempontból is fontos, sőt sorsfordító esztendővé vált, nemcsak a reményekkel teli királyi házaspár, de a Magyar Királyság számára is. Imre egy vadászat során, a Hildesheimi Évkönyv szerint 1031.szeptember 2-án, életét vesztette. Az ifjú herceget egy vadkan sebezte halálra a bihari, egyesek szerint a bakonyi rengetegben.

Az esztergomi királyi palota gyászba borult. Istvánnak új trónörökös után kellett néznie. Választása nővérének fiára, a velencei születésű Orseolo Péterre esett, ami komoly konfliktusokhoz vezetett. Döntésével István unokatestvére, Vazul nem értett egyet, és merényletet kísérelt meg a király ellen. A trónkövetelőt István megvakíttatta, így halála után az idegennek számító Orseolo Péter kerülhetett a trónra, aki nem igazán tudta megtalálni a közös hangot a magyar főurakkal, akik Gizellával karöltve 1041-ben végül elűzték trónjáról a magát itáliai és német bizalmi emberekkel és katonákkal körülvevő Péter királyt.

Bár Imre nem léphetett a trónra, az életében kiváló erényekkel bíró herceget a halálát követően szentként tisztelték. A Székesfehérváron eltemetett Imre sírjánál számos csoda történt. A legnevezetesebb közülük egy német katonához, bizonyos Konrádhoz köthető. A férfi szörnyű bűnei VII. Gergely pápát is megdöbbentették, így a katolikus egyházfő nem volt hajlandó feloldozni Konrádot az általa elkövetett gaztettek alól, sőt páncélt adatott rá, amelyeket vaspántokkal erősíttetett meg. A katolikus egyházfő ezután útjára bocsátotta őt, akinek azt tanácsolta, a szentek nyughelyénél keressen felmentést a bűnei alól. Konrád sokáig vándorolt, de csak Szent Imre sírjánál talált feloldozást, itt esett le róla a pápa által a testére erősíttetett páncél is. Az eseményről tudomást szerzett az akkor regnáló I. László király, aki zsinatot hívott össze és Imrét, apjával és Gellért püspökkel egyetemben, 1083. november 4-én szentté avattatta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Szent Imre herceg egy 1675-ös olajfestményenVastagh György Szent Imre herceget ábrázoló oltárképe

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár