Kilenc sorsdöntő ütközet a középkorból, amely megváltoztatta a történelem menetét
2017. szeptember 1. 08:38
Egy furfangos hadicsel, fejlettebb haditechnika, jobb helyismeret, de egy éppen jókor érkező szövetséges is elég lehetett ahhoz, hogy fontos ütközet az egyik vagy a másik oldalra dőljön el. Császárok és országok bukhattak el és akár új dinasztiák is születhettek egy-egy sorsdöntő csatában. Következzen kilenc sorsdöntő ütközet a középkorból, amely megváltoztatta a történelem menetét!
Korábban
Mint egy jégfal
A Mohamed tevékenysége nyomán meginduló muszlim hódítások gyorsan elérték a keresztény Európát is. Előbb a Bizánci Birodalom került szembe az új ellenséggel, majd a 8. század elején az Omajjád kalifák seregei átkeltek Hispániába és elsöpörték a vizigótok királyságát és évszázadokra uralmuk alá vonták az Ibériai-félsziget jelentős részét.
A hódítók hamarosan már a frank területeket fenyegették és Abd al-Rahman andalúziai emír seregei Bordeaux mellett súlyos vereséget mértek Odó auqitániai hercegre 732-ben. Odó ekkor korábbi ellenfeléhez, a Karoling-dinasztiát megalapító Martell Károlyhoz fordult segítségért, aki felismerve a fenyegető veszélyt egyesítette vele erejét.
A mai Franciaország közepén elhelyezkedő, Tours és Poitiers között fekvő csatamezőn csapott végül össze a frank gyalogság a muszlim lovassággal. A frankok áthatolhatatlan falat formáltak pajzsaikból és egy korabeli tudósítás szerint „úgy állták a rohamokat, mint egy jégfal”. A csata forgatagában maga Abd al-Rahman is elesett, és a vezérét vesztett muszlim sereg rövidesen összeomlott.
A poitiersi csata helyszíne volt a legtávolabbi pont, ameddig a középkori Európát fenyegető muszlim hódítók eljutottak. Az ütközetet egyben a szimbolikus kezdőpontja a reconquista néven ismert évszázados folyamatnak, amelynek során a keresztény államok fokozatosan visszafoglalták az Ibériai-félszigetet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
