Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált
2020. december 10. 08:36 Múlt-kor
Korábban
A laminált íj
A hükszoszok érkezése előtt Egyiptomban kizárólag az egyszerű, egyazon fadarabból hajlított íj volt ismert. A Közel-Keletről érkezők azonban magukkal hozták az ezeknél kisebb, ám erejük többszörösével rendelkező, nagyobb pontosságra képes laminált íjat, amely Ázsia-szerte évezredeken át népszerű fegyver maradt – többek közt a honfoglaló magyarok kezében is.
A több farétegből, valamint állati csontból és inakból készült, az egyszerű íjaknál lényegesen drágább fegyver többszörösen hajlított volt, ami tovább növelte erejét.
„A laminált íj vált az egyiptomiak szuperfegyverévé” – mondta el Elliott. „Nem csupán néhány íjásszal indultak csatába. Szakaszokba rendezték őket, egyenként 50 emberrel, akik rohamcsapatként mind egyszerre lőttek az ellenségre.”
Az egyiptomi laminált íjak mintegy másfél méter hosszúak voltak, és az esetek többségében nyírfából, kecskeszarvból, marhainakból, valamint szintén állati eredetű ragasztóból készültek.
A többrétegű felépítés a többszörösen hajlított kialakítással együtt lehetővé tette, hogy kifeszített állapotából lényegesen nagyobb erővel ugorjon össze, és (az ókori források szerint) 250-300 méterre is képes legyen nyílvesszőket eljuttatni.
A laminált íjak húrjai összesodort állati belsőségekből készültek, a bronzhegyű nyilakat pedig a Nílus mentén mindenhol elterjedt nádakból vágták, a pontosság érdekében három tollal ellátva vezérsíkként.
A kompozit íjak elkészítése olyan bonyolult és drága volt, hogy a hódító egyiptomi seregek gyakran arany helyett íjakat követeltek váltságként a legyőzöttektől. III. Ramszesz líbiai győzelmének idején például feljegyezték, hogy az általa a legyőzött ellenségre kivetett hadisarc részét képezte 603 laminált íj is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap
- 2024.05.22.