Kiderült, honnan származnak a Stonehenge legnagyobb kőtömbjei
2020. július 30. 13:55 MTI
A Stonehenge-től 25 kilométerre fekvő erdős területről származik az őskori építmény gigászi kőoszlopainak nagy része – állapították meg a kutatók egy több évtizeden át az Egyesült Államokban őrzött kőminta alapján.
Korábban
A szakembereknek geokémiai vizsgálatokkal sikerült megállapítaniuk, hogy az angliai Wiltshire megyében található építmény 52 homokkőtömbjéből 50 a nagyjából 25 kilométerre fekvő West Woodsból származik.
A kemény, szürke homokköveket nagyjából Kr. e. 2500-ban állították fel Wiltshire-ben. A legmagasabb közülük 9,1 méteres, a legnehezebb körülbelül 30 tonnát nyom.
A Brightoni Egyetem geomorfológusa, David Nash szerint ezek a kövek alkotják a Stonehenge külső körét és a patkóalakban elhelyezett triliteket (két nagy álló kőoszlopon keresztbe fektetett harmadik).
"Azt továbbra is csak találgatni tudjuk, hogy miként kerültek a helyszínre. A kövek méretéből kiindulva mindenképpen vontatni kellett őket vagy hengerekkel megoldani a szállításukat. A pontos útvonalat ugyan nem tudjuk, de most már legalább van egy kiindulópontunk és egy végpontunk" – tette hozzá Nash, aki a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány vezetője volt.
A Stonehenge-et alkotó kisebb kövek eredetét már korábban megállapították, ezek a 250 kilométerrel arrébb található walesi Pembrokeshire-ből származnak. A gigászi homokkőoszlopok származási helyének felderítését az egyik kő belsejéből vett minta elemzése segítette.
1958-ban a régészek azon dolgoztak, hogy megakadályozzák egy trilit (hármas kő) összedőlését, amelynek egyik függőleges kőtömbjén repedéseket találtak. Az oszlop megerősítése érdekében több helyen átfúrták és az üregekbe fémrudakat illesztettek.
A gigantikus kőtömbök megerősítését végző gyémántvágó cég munkatársa, Robert Phillips a munkálatok végeztével szuvenírként megkapta az egyik kifúrt kőmintát, amelyet 1977-ben – engedéllyel – magával vitt az Egyesült Államokba.
Az idén elhunyt férfi még 2018-ban visszaadta a kőmintát Nagy-Britanniának, hogy tanulmányozni tudják, ami azért volt óriási segítség a kutatók számára, mert a Stonehenge-nél ma már tilos roncsolással járó vizsgálatokat végezni.
A mintából nyert geokémiai ujjlenyomat révén a szakemberek meg tudták állapítani, hogy honnan származik a homokkőtömb. West Woodsban még mindig találni ilyen kőzetet.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


maják
- Valóságos szupersztráda kötötte össze egykor a maják városait
- Évről évre armageddon, avagy a történelem számtalan világvége-jóslata
- Arcok a múltból – maja stukkómaszkokat mutattak be a nyilvánosságnak
- 1200-nál is több maja műtárgyat rejtegetett egy amerikai házaspár
- Nem csak a maja elit eledele lehetett az isteni kakaó
- Mérgező higany járta át a maja városokat
- A hódítók erőfeszítései dacára nem vesztek ki teljesen az amerikai őslakosok hagyományos népi játékai
- Emberi hamvakkal erősíthették meg a rituális játékokban használt gumilabdáikat a maják
- A háborúk és a klímaváltozás miatt néptelenedett el Tikal, a maják hatalmas városa
- Elhunyt Branka Veselinović, a világ legidősebb színésznője 11:32
- Alig öt évnyi versenyzés alatt érte el sokáig utolérhetetlen eredményeit Csák Ibolya 09:50
- Az ismeretlenségben ragadt a marosvásárhelyi polihisztor, Bolyai Farkas 09:05
- A tudomány fejlődésének áldásos és átkos következményeit is megjósolta Jules Verne tegnap
- Ezernyi rendelet óvta Svájcot az első világháború borzalmaitól tegnap
- Egy év, három film, két Oscar-jelölés: James Dean tragikusan rövid pályája tegnap
- A földi paradicsomban, Gorkij capri villájában készült forradalmára Lenin tegnap
- A trójai háború idején eltemetett kincsre bukkantak Kecskemét közelében tegnap