Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban

Múzeum az Auschwitz I-es táborban (Kép forrása: Wikipédia / ekuacion / Wikipédia / Jochen Zimmermann / CC BY 3.0

Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Észak-Macedónia és Montenegró abban állapodott meg, hogy újra állandó kiállítást létesítenek azok emlékére a volt Jugoszláviából, akiket ebbe a koncentrációs táborba hurcoltak és ott végeztek ki.

Maja Gojkovic szerb kulturális miniszter a Vecernje Novosti című belgrádi napilap pénteki számában megjelent tudósítás szerint a helyszínen elmondta: a megállapodás előkészítése két évet vett igénybe, az aláírása pedig szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel is bíró első lépés azok emlékére, akik a történelem egyik legszörnyűbb rémtettének áldozatai lettek.

Múzeum a barakkok között (Kép forrása: Wikipédia / Grillo / CC BY-SA 2.5 DEED)

Hozzátette: a következő lépés annak eldöntése, hogy miképpen nézzen ki az állandó kiállítás, és hogyan vegyenek részt a tervezésben és a kivitelezésben az egyes országok.

Jelena Subotic politológus, holokausztkutató a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának elmondta: a holokauszt során a Jugoszláviában élő mintegy 80 ezer zsidóból 66 ezret deportáltak, körülbelül 20 ezren az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba kerültek.

A Jugoszláviából elhurcolt zsidók többsége a Vajdaságból származott. A tábor felszabadítását kevesebb mint százan érték meg közülük.

Az áldozatok emlékére 1963-ban Jugoszlávia állandó kiállítást hozott létre, amelyet azonban 2009-ben felszámoltak azzal céllal, hogy újat létesítenek.

A 1963-ban létrehozott kiállítás főként azoknak a jugoszláv partizánoknak és kommunistáknak állított emléket, akiket ebben a táborban semmisítettek meg, és csak keveset foglalkozott az oda hurcolt és kivégzett zsidókkal, romákkal és másokkal, ezért akarták felújítani, amire azonban nem került sor.

A csütörtökön aláírt megállapodás értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságok együttesen finanszírozzák a 17-es blokk első szintjének, valamint a közös helyiségeknek a felújítását és állagmegőrzését, és az állandó kiállítás létrehozását.

Az auschwitz-birkenaui volt a legnagyobb megsemmisítőtábor a második világháború idején. Becslések szerint legkevesebb 1,1 millió embert, 90 százalékban zsidót öltek meg itt. A tábort 1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek