Két, mára lakatlan sziget jelentette Velence védvonalát a pestissel szemben
2020. május 26. 18:59 Múlt-kor
Egy kicsivel a több tucatnyi szigetből álló Velence partjain túl fekszik két lakatlan sziget, melyek igen gazdag történettel bírnak. A napjainkban fűvel és fákkal borított szigeteken néhány régi kőépület még kilátszik a növényzetből, egykor azonban e szigetpár volt a városállam kapuja – és a halálos pestissel szembeni kettős védelme.
Korábban
Régi és új
A Lazzaretto Vecchio és Lazzaretto Nuovo néven ismert földdarabok a 14. századi hatalmas európai pestisjárvány, a fekete halál korába nyújtanak páratlan betekintést. Az emberek tízmillióit, Európa lakosságának akár több mint felét kiirtó kórnak Velence kereskedelmi központként különösen ki volt szolgáltatva, és ennek megfelelően kellett intézkednie a védelemről.
A járvány több hulláma során a velenceiek felismerték, hogy az egyetlen kézenfekvő megoldás a fertőzöttek, illetve fertőzésgyanúsak elválasztása a többi lakostól, és a városba érkezők hasonló szűrése.
A Lazzaretto Vecchio a 15. század elejétől szolgált a pestissel fertőzött velenceiek gyűjtőhelyéül, a Lazzaretto Nuovo pedig néhány évtizeddel később a fertőzött területekről érkező hajók horgonyzóhelyéül lett kijelölve. Az ilyen hajók legénységükkel együtt 40 („quaranta”) napot töltöttek itt, innen a mai „karantén” szavunk.
A két sziget tehát együttesen jelentette a város válaszát a fenyegetésre. Velence vált a Földközi-tengeri térség első államává, amely nagyszabású izolációs intézkedésekkel és információgyűjtéssel küzdött a fertőző betegségek ellen.
A városállam erőfeszítései annál inkább elismerésre méltók, ha az ember tekintetbe veszi, hogy ekkoriban nem állt rendelkezésre tudományos magyarázat a fertőzés terjedésére – a mikróbaelméletre még mintegy 400 évet kellett várni.
Napjaink járványintézkedéseit elnézve különösen érdekes visszatekinteni Velence kiválóan vezetett és megőrzött feljegyzéseire, amelyek a két Lazzaretto-sziget működéséről szólnak.
A dokumentumok szerint a Lazzaretto Vecchiót 1423-ban, a Lazzaretto Nuovót 1468-ban jelölték ki a fenti célokra. A szigetek neve is innen ered: a lazarettók eredetileg a leprások elkülönítő házai, illetve telepei voltak, míg a „vecchio” régit, a „nuovo” újat jelent.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap