Két hét éjszakai gyaloglással volt kénytelen elhagyni hazáját a dalai láma
2021. március 31. 14:12 MTI
Már napok óta tartott a tibeti nép kínaiak ellen vívott fegyveres felkelése, amikor 1959. március 17-én, este 10 óra előtt néhány perccel egy katonának öltözött, húszas éveiben járó fiatalember tört át a fővárosban, Lhászában összegyűlt tömegen.

A dalai láma indiai határőrök gyűrűjében
Korábban
Kíséretével a Kyichu (Lhásza) folyó felé tartott, hogy rokonaihoz és munkatársaihoz csatlakozva folytassa útját a menedéket jelentő India felé. Két hét éjszakai gyaloglás, és a Himalája hegyvonulatain történő átkelés után 1959. március 31-én lépte át a tibeti-indiai határt Tendzin Gyaco, a tizennegyedik dalai láma.
Miután a kommunista Kína 1950-ben megszállta Tibetet, azonnal hozzálátott a tartományi státuszba süllyedt ország politikai, vallási és társadalmi berendezkedésének gyökeres átalakításához. A tibeti gerillák már 1956 óta küzdöttek a megszálló csapatok ellen az ország különböző régióiban, 1959-ben pedig a fővárosra is átterjedtek a harcok.
Amikor a tibetiek megtudták, hogy a kínai hadsereg testőrök nélkül hívta meg egy színházi előadásra a dalai lámát, március 10-én – tartva attól, hogy a kínaiak le akarják tartóztatni – mintegy 300 ezren gyűltek össze az ország legfőbb vallási-politikai vezetőjének nyári rezidenciája, a Norbulingka környékén. A dalai láma nyugalomra buzdító szavai ellenére a tömegtüntetés napokon belül fegyveres felkelésbe torkollott.
Az ellenállást az óriási létszámfölényben lévő kínai katonai erők napokon belül leverték. Az ezt követő megtorlás során tibetiek tízezreit küldték munkatáborba, vagy végezték ki, a dalai láma testőreit pedig nyilvánosan agyonlőtték.
A Norbulingkát az összecsapások alatt mintegy 800 tüzérségi lövedék találta el, és a kínai katonák emellett számos kolostort is a földdel tettek egyenlővé. Mintegy 80 ezer tibeti kényszerült elhagyni szülőföldjét. A dalai láma végül a pakisztáni határ közelében fekvő Dharamszalában talált menedékre, és itt alakította meg emigráns kormányát. A tibeti buddhista vezető sohasem térhetett vissza hazájába.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


zsidóság
- Súlyos presztízsveszteséget okozott a náciknak a varsói gettófelkelés
- Idén is online formában emlékezünk a holokauszt magyarországi áldozataira
- Sokáig titokban tartották Isaac Asimov halálának valódi okát
- A „megbundázott” házassági nyereményjáték győzteseinek így sem volt könnyű dolguk 1932-ben
- Megmentette a gyermekeket, mégsem kapott Nobel-díjat Albert Sabin
- Munkásai keresztnevén szólíthatták a farmernadrág atyját, Levi Strausst
- Kádár és Tito feleségei is Rotschild Klára szalonjában szabatták ruhájukat
- Haláláig lelkes magyar patrióta volt a „spekulánsok guruja”
- Közkincsnek szánta, így sosem szabadalmaztatta a számítógépet Neumann János
- A festő, aki műveivel Velencébe kalauzolja az utókort tegnap
- Különc álmodozóból lett Benjamin Disraeli Viktória királynő kedvenc miniszterelnöke tegnap
- Rácáfolt az előítéletekre Kathrine Switzer, az első női maratonfutó tegnap
- Súlyos presztízsveszteséget okozott a náciknak a varsói gettófelkelés tegnap
- Hiába III. Károly minden erőfeszítése, háborút okozott a Pragmatica Sanctio tegnap
- Áron alul cserélt gazdát egy újonnan felfedezett Mozart-kézirat tegnap
- Folytatódik a metáltörténelem: ma az 1997-es év legjobb rockzenei albumára lehet szavazni tegnap
- Michelangelo Dávidjának 3D-nyomtatással készült másolatát küldi Olaszország a dubaji világkiállításra tegnap