Két bikakoponya mellett nyugodott a tizenéves egyiptomi lány
2019. február 15. 14:44 Múlt-kor
Egy 13 év körüli lány körülbelül 4600 éves csontvázára bukkantak a Kairótól mintegy száz kilométerrel délre található Meidum-piramis romjain végzett régészeti munkák során. A maradványok mellett két állati koponyát is találtak, amelyről úgy vélik, áldozati bikák lehettek, adta hírül az egyiptomi régiségügyi minisztérium.
Korábban
Az Alsó-Egyiptomban, a mai fővárostól mintegy száz kilométerre található Meidum-piramisról úgy vélik a szakértők, a második egyiptomi piramisként épült (Dzsószer fáraó síremléke után). Eredetileg Huni fáraónak, a harmadik dinasztia utolsó királyának készült. Szokatlan alakja miatt az arabok el-heram el-kaddaabnak, vagyis álpiramisnak hívják.
E piramis melletti temetőben találtak rá a régészek egy tinédzser lány csontvázára, amely egy részben beomlott sírban feküdt. A guggoló pózban eltemetett maradvány mellett nem találtak más emberi csontokat vagy sírmellékleteket. Miután a szakértők megvizsgálták az emberi maradványokat, úgy gondolják, a lány 13 éves kora körül halhatott meg. Az még nem teljesen tisztázott, hogy mikor temették el pontosan, ám a régészek szerint feltehetőleg a 4600 éves piramis építése idején.
Nem messze a lánytól két állatfejre bukkantak a kutatók, akik úgy vélik, bikakoponyákról lehet szó. Mellettük három darab kis kerámiaedényeket ástak ki a sírból. Az edények és a koponyák feltehetőleg áldozati ajándékok lehettek, ám nem lehet megállapítani, hogy melyik sírhoz is tartozhattak. A minisztériumi közlés szerint megtalálták a temető téglából épült falát is.
Piramisrejtély
A Meidum-piramis eredetileg lépcsős piramisként lett megálmodva, és valószínűleg így is kezdték el építeni, ám később meggondolhatták magukat az építtetők, és hagyományos, sima felületű piramis lett belőle, véli egy újabb tanulmány. Csaknem 90-92 méter magasságú lehetett egykoron, mielőtt még nem alakították át.
Hogy pontosan miért is gondolták meg magukat az építtetők, és miért alakították át lépcsősből „sima” piramissá az épületet, még ma is rejtély. A legelfogadottabb elmélet szerint a lépcsős verzió a harmadik dinasztia utolsó fáraója, Huni (Kr. e. 2599-2575) számára készült, ám utóda, a negyedik dinasztia alapító királya, Sznofru (Kr. e. 2575-2551) megváltoztatta a döntést, és a végül neki szánt piramis a számunkra hagyományosabbnak tűnő verzióban készült el.
Sznofru több piramist is építtetett szerte Egyiptomban, például Dahsúrban két piramis és számos kisebb lépcsőspiramis is az ő nevéhez kapcsolható. Nem teljesen egyértelmű, miért húzatott fel ennyi kőgúlát, egy elmélet szerint azért, hogy különféle stílusok közül kikísérletezze, melyik is a megfelelő építési mód. Minden bizonnyal ebből fia és utóda, Hufu (Kr. e. 2551-1528) profitált, akinek köszönhetően felépülhetett a valaha volt legmagasabb piramis Gízában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.