Kereskedelmi utakon érkezett a buddhuizmus Kínába

A Kínában talált Buddha-szobrok egyike

Buddhák mindenhol

Hogy mégis mennyire jelentős felfedezésről van szó, azt jól mutatja a kínai politikai vezetés eltökéltsége. A területi kormány illetékesei ugyanis közölték: egy helyi vállalkozással szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy létrehoznak egy 10 milliárd jüan (346 milliárd forint) beruházási értékű, 107 hektáros Buddha kulturális parkot, amelynek célja a további kutatások elősegítése, a buddhista ereklyék védelme és a turizmus előmozdítása.

A parkban a grandiózus tervek szerint helyet kapna egy múzeum, egy buddhista iskola, több templom, szálloda és üzletek.

A kutatócsapat összesen 2895 ép Buddha-szobrot, illetve szobortöredéket talált, ami azért fantasztikus, mert a kutatók vélekedése szerint a páratlan leletegyüttes valószínűleg az új Kína 1949-es megszületése óta a legnagyobb az országban. (Hozzá kell azonban tenni, hogy bár a felfedezés valóban rendkívüli, egyáltalán nem szokatlan, gondoljunk csak a szintén a Hopej tartományban található híres tinghsziani templomra, ahol még az ötvenes években több mint kétezer szobortöredéket tártak fel kínai archeológusok.)

A szobrok – amelyek közt vannak egészen kiváló állapotúak is – keletkezési ideje egy fél évezredes periódust ölel fel az Északi Vej-dinasztia (i. sz. 386–534/535) korától egészen a Tang-dinasztiáig (618–907).

A felfedezés azért is jelentős, mert általa bepillantást nyerhetünk az ősi Kína vallási életébe, csakúgy, mint a korszak egyik legfontosabb, 2500 éves múltra visszatekintő városa, Jecseng mindennapjaiba.

A Jecseng városhoz tartozó területen végzett ásatás

A kínai Jecseng (Karghilik/Karghalik, másik nevén Csokkuka) több ősi dinasztia fővárosa, egykor a régió politikai, gazdasági és kulturális központja volt, területén 1983 óta folytatnak ásatásokat.

Jecsenget még a Tavasz és ősz korszakban (i. e. 771–476) alapította Huan hercege, de a Hadakozó fejedelemségek korában már Vej (Wei) államhoz tartozott.

Jecseng volt a főhadiszállása a Keleti Han-dinasztia korában a híres hadúrnak, Yuan Shao-nak, majd a Három királyság kora idején (220–280) Cao Cao-nak, ám alig negyven évvel később, a Nyugati Jin-dinasztia idején egy lázadó sereg elfoglalta a várost és felégette annak gyönyörű templomait.

1. Buddhák mindenhol
2. Vallás érkezik a selyemúton
3. Jecseng, az örök háborúskodás terepe
4. Adjuk meg a Buddhának, ami a Buddháé

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
• 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
• Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
• Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
• Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához