2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Képeken a pásztorok irigyelt és rejtélyesnek vélt világa

2016. február 19. 13:09

A 21. század elképesztő iramából sokszor irigykedve tekintünk vissza a pásztorok (juhászok, csikósok, kanászok, gulyások) egyszerű és tiszta világára, amelyet azonban az állandó magány gyakran megkeserített. Ez utóbbi, kevésbé vonzó jellemző miatt a falubeliek sokszor furcsán és nem kevés gyanúval tekintettek az emberi társ nélkül kóborló pásztorokra, a babonásabbak pedig „ördöngös embereket” láttak bennük, hiszen senki sem tudta megmondani, pontosan mit is csinálhatnak egész nap a mezőn. Sokan „titkos tudásúaknak” tekintették őket, de az általánosan elmondható volt, hogy a pásztorokat sokan irigyelték szabadságuk miatt. Mivel valóban rettentően sok idejük volt, a hosszú órákat gyakran faragással, egyéb kézműves tevékenységekkel töltötték ki, műremekeiket (faragott butykos, kulacs, dohányzacskó, suba) pedig sokszor el is adták a vásárokon, ezen mellékfoglalkozás pedig – ha ügyes volt a pásztor – szép jövedelmet hozhatott neki.

A magyar népi hitvilág a közösségben élők számára a rejtélyes pásztor sokszor természetfeletti erejűnek tűnt, aki „boszorkányos” tetteket képesek végrehajtani, például az érintésre összeeső és mozdulatlanná váló ló látványa a frászt hozta rájuk, pedig ez csupán betanítás kérdése volt.

A pásztorok közül sokan gyakorlatilag állatorvosok voltak, csonttöréseket, harapásokat gyógyítottak, ismerték a különböző kórok ellenszerét, sőt ha kellett, még koponyát is lékeltek. A legfontosabb feladatuk a nyáj őrzése mellett a vemhes állatok ellésének segítése volt, olykor pedig heréltek is. A szegődéskor nem csak a fizetség lett kikötve, hanem hogy hány fiatal állatot vághattak le időnként a saját élelmezésükre.

A pásztorokkal nem volt ajánlatos kötözködni, mert a vadállatok és a tolvajok ellen mindig fel voltak fegyverezve: fokossal vagy baltával, a csikósok pedig ostorral is. Az elszámolni nem tudó, így elbocsátott pásztorokból alakult ki a betyárok közössége, amely a századfordulóra már csupán romantikus emlék maradt. A most következő Fortepan-képekkel a pásztorok irigyelt életébe nyerhetünk betekintést.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Gulyás (1905)Máramarosi juhnyáj (1907)Hortobágyi juhnyáj és az elmaradhatatlan pásztorkutyák (1908)Hortobágyi juhász (1908)Hortobágyi pásztorkunyhó előtt rotyog a bogrács (1908)A nyáj, a szamár és a kutyaKarcagi juhász (1908)Juhász hagyományos viseletben 1908-bólHortobágyi csikós (1908)Tóalmási libapásztorlány 1900-bólItatáshoz készülődik a juhnyáj (1909)Juhnyáj a domboldalon és az úton (1915)Szűrös pásztor kutyákkal (1930)Fiatal gulyás a szarvasmarhákkal (1939)Terelés (1939)Juhnyáj az Alföldön (1940)A juhász és a pumi figyeli a nyájat (1940)Csoportkép csikóssal (1941)Gulyáspóz 1953-bólPásztor a Magas-Tátrában (1958)Gulyás (1959)Kondások (1964)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár