Képeken a Hindenburg léghajó borzalmas szerencsétlensége 1937-ben
2018. június 7. 17:08
A Hindenburg léghajó 1937. május 6-i tragédiája a New Jersey állambeli Lakehurstnél egy csapásra véget vetett a léghajózás korának. A balesetben 35, a léghajón tartózkodó ember vesztette életét, és egy fő a földi személyzet köréből. Az összesen 97 főnyi utas és legénység közül 62-en csodával határos módon túlélték a szerencsétlenséget.
Több mint 30 évnyi kereskedelmi Zeppelineken való utazás után – amely során több tízezer utas több millió kilométert repült több, mint 2000 úton bármiféle sérülés nélkül – a merev építésű léghajós utazás ideje néhány pokoli perc során véget ért. Az eltelt több, mint 80 év kutatásai és tudományos kísérletei továbbra is a közös német–amerikai nyomozás eredményeit támasztják alá: a Hindenburg tragédiáját egy elektromos kisülés (avagy szikra) okozta, amely a szivárgó hidrogént begyújtotta.
A szikrát vélhetően a léghajó és az azt körülvevő levegő elektromos potenciálja közti különbség idézte elő: a léghajó körülbelül 60 méterrel volt a leszállóhely felett, magas elektromos töltöttségű atmoszférában, de a léghajó fém vázát leföldelte a leszálláshoz használt kábel. Az elektromos potenciálbéli különbség miatt vélhetően szikra szállt a léghajó szövetborításáról (amely képes volt töltést megtartani) a hajó vázára (amely le volt földelve). A kevésbé valószínű, de szintén elképzelhető magyarázat szerint koronakisülés (csendes kisülés), a hajósok által „Szent Elmo tüzeként” ismert jelenség okozhatta a szikrát.
A hidrogénszivárgás oka nagyobb rejtély, annyit tudunk, hogy jelentős mennyiségű hidrogén szökött el a léghajóból a szerencsétlenség előtt. Szabotázsra utaló nyomot sohasem találtak, és semmilyen meggyőző elmélet sem született még az esetleges szabotázs indoklására.
Egy dolog biztos: a tűznek nem volt köze a Zeppelin külső borításához. A Hindenburg egyike volt azon tűz által elpusztított léghajóknak, amelyek gyúlékony felhajtógáza lángra kapott. A szövetborítás gyúlékonyságát emlegető elméleteket rendre cáfolták. Az egyszerű igazság az, hogy a Hindenburg azért pusztult el mindössze 32 másodperc alatt, mert hidrogénnel volt feltöltve.
A szerencsétlenségről látványos híradófilm készült, továbbá több fénykép is, valamint a Herbert Morrison által felvett helyszíni rádióadás, amely másnap került sugárzásra. Az eset megsemmisítette a nagyközönség bizalmát az óriási merev építésű léghajókban, mint utasszállító eszközökben, és ez a léghajó korának hirtelen végét jelentette.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
