Keleti Ágnes 101 éves, jó egészséget kívánunk!
2022. január 9. 08:25 Múlt-kor
Túlélte a vészkorszakot, tornásznő-„matuzsálemként” nyert olimpiai aranyat, 2020 októberétől pedig már nemcsak a legidősebb élő olimpiai bajnok, hanem a világ legidősebb olimpiai érmese is. Minden idők legeredményesebb magyar tornásznője, Keleti Ágnes ma ünnepli 101. születésnapját.
Korábban
A zsidó nagypolgári családból származó tornászfenomén Klein Ágnes néven látta meg a napvilágot, ám a család később Keletire magyarosította a nevét. Édesapja sikeres húsipari vállalkozó volt, és lelkes amatőr evezősként pihente ki a vállalkozói lét fáradalmait.
Keleti Ágnes tőle örökölte a sport iránti rajongását. A testmozgás mellett Ágnes remekül csellózott, de végül a torna mellett döntött. Tizennyolc éves korában a magyar női tornaválogatott csapatát erősítette, és 1940-ben már első magyar bajnoki címét ünnepelte.
Ebben az évben azonban már gyülekeztek a sötét fellegek. Az olaszországi tornászviadalra a magyar bajnok zsidó származása miatt nem utazhatott el, és nem sokkal később az érvénybe lépett második zsidótörvény miatt eltiltották minden sporttevékenységtől is.
A neheze azonban még csak most következett az ifjú tornásznő számára: a német megszállást követően, 1944 márciusától, Juhász Piroskaként álnéven, hamis okmányokkal élt Pesterzsébeten és Szalkszentmártonban.
Az új identitás megszerzése a családi vagyon jelentős részét felemésztette. Ágnes édesanyját és testvérét Raoul Wallenberg menekítette ki az országból, édesapjának viszont nem sikerült túlélnie az üldöztetés pokoli időszakát: a családfő Auschwitzban hunyt el. Ezekben a vészterhes években Ágnes leginkább futással őrizte meg kondícióját.
A világháború után Keleti Ágnes újra beindította tornászkarrierjét. 1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok és hétszeres csapatbajnok lett. Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon.
Első olimpiájára ugyan kvalifikálta magát, de a felkészülés végén, az egyik utolsó edzésén bokaszalag-szakadást szenvedett és nem indulhatott Londonban. A tornásznő csak négy év múlva, Helsinkiben bizonyíthatott. Ekkor már sokan leírták Keletit, hiszen 31 évesen a tornászok nagy többsége már befejezte profi karrierjét.
Ő azonban bizonyította, hogy a tornasportban akár harminc éves kor fölött is lehet komoly sikereket elérni. A finn fővárosban rendezett nyári olimpián egy arany (talaj), egy ezüst (csapat), és két bronzérmet (felemás korlát, kéziszercsapat) nyert.
Az 1952-es nyári olimpiát azonban még követte az 1956-os melbourne-i, ahol a 35 éves „veterán korú” Keleti Ágnes pályája csúcsára ért: talajon újra aranyat szerzett, és gerendán, felemás korláton, illetve a kéziszercsapat tagjaként is a dobogó legfelső fokára állhatott. Ezen felül egyéni összetettben és csapatban is ezüstérmet szerzett. Ezzel a teljesítményével Melbourne legeredményesebb versenyzője és egyben a világ legidősebb aranyérmes tornásznője lett.
Keleti Ágnes az olimpiákon megszerzett 10 érmével a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező magyar női sportolóvá emelkedett, és öt aranyérmével – Egerszegi Krisztina és Kozák Danuta mellett – mind a mai napig a legeredményesebb magyar női olimpikonok közé tartozik.
Fair Play Életműdíjat vehetett át 100. születésnapja alkalmából (Kép forrása: Wikipédia/ Róth Tamás/ CC BY-SA 4.0)
A sikert sikerre halmozó tornásznő Melbourne után nem tért haza. Egy ideig Ausztráliában élt, majd Izraelben telepedett le, ahol oroszlánrészt vállalt a helyi tornasport megteremtésében. 1958 és 1980 között az izraeli válogatottat irányította, és 1957-tól 1980-ig az izraeli Testnevelési Főiskola tanára volt. Nemzetközi bíróként is tevékenykedett és csak 75 éves korában vonult nyugdíjba.
Az 1983-as budapesti torna világbajnokság volt az első alkalom, amikor szülőföldjére visszatérhetett. A 2000-es évektől újra Budapesten él.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Minden későbbi kor művészei másképpen merítettek ihletet Nagy Sándor életéből 08:54
- Szegecses Rózsi vezette győzelemre az amerikai hátország hősnőit tegnap
- Hol a túlvilágra, hol saját koponyája köré hívta utazásra olvasóit Karinthy Frigyes tegnap
- Több millió áldozatot követelt, és újabb világégéssel fenyegetett a koreai háború tegnap
- Járványok és klímaváltozás okozta Róma végzetét 2022.06.24.
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon 2022.06.24.
- Mivel vívta ki a francia nép gyűlöletét Marie Antoinette? 2022.06.24.
- A gumigyártás és árnyoldalai 2022.06.24.