Kékfogú Harald korából származó páratlan ezüstkincsre bukkant egy kisfiú Dániában
2018. április 17. 09:37 MTI
Kékfogú Harald, vagyis I. Harald dán király (958-986) korából származó ezüstkincsre bukkantak Rügen szigetén egy szántóföldön. A régészek szerint az értékes ezüstkincs a 10. század végéről származik, vagyis abból a korból, amikor a vikingek áttértek a kereszténységre.
Korábban
A kincseket egy 13 éves fiú, Luca Malaschnitschenko fedezte fel, aki tanárával fémdetektor segítségével kutatott kincsek után Rügen északi részén januárban. Egy értéktelennek hitt alumíniumdarabot találtak, amiről a közelebbi megvizsgáláskor kiderült, hogy értékes ezüstpénz. Ennek nyomán kezdtek ásatásokba a hétvégén a hatóságok egy 400 négyzetméternyi területen Schaprode község közelében. Nyakláncokat és karpereceket, gyöngyöket, fibulákat, szétszakadt ékszereket, valamint mintegy 500-600, részben széttöredezett érmét találtak, melyek közül több mint 100 a legendás dán király, I. (Kékfogú) Harald (910-987) uralkodásához köthető.
„Ez a kincs a legnagyobb pénzlelet ebből a korból a Balti-tenger keleti térségében, ezért kiemelkedő jelentőségű.” - mondta Michael Schirren, az ásatás vezetője, a műemlékvédelmi hatóság vezetője. Becslések szerint a kincseket a 980-as évek végén áshatták el. Alig néhány kilométerrel távolabb, Hiddensee szigetén találták meg 1872-ben és 1874-ben a híres hiddensee-i aranykincset, amelyet a dán királynak, illetve közvetlen környezetének tulajdonítanak.
A vikingként született Kékfogú Harald a dán birodalom megalapítója, aki egységesítette az országot, bevezette a kereszténységet és reformokat hozott. Az uralkodó történelmi források szerint fiával, Villásszakállú Svenddel, a későbbi I. Svend dán királlyal (965-1014) szemben elveszített Balti-tengeri csata után Pomerániába menekült, ahol egy évvel később meghalt.
Kékfogú Harald nevét viseli ma a Bluetooth, a kis hatótávolságú rádiós kapcsolat is. Azért róla nevezték el, mert ahogy Harald egyesítette a dán, norvég és svéd törzseket, a rendszer ugyanúgy kapcsolja össze a különböző technikai eszközöket. I. Harald nagyon szerette az áfonyát, ezért volt mindig kék a foga.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Taktikus lépés vagy árulás volt Churchill támadása a francia flotta ellen? tegnap
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről tegnap
- Mi köze az Eiffel-toronynak és Jules Verne regényeinek a Citroënhez? tegnap
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai tegnap
- Műholdfelvételek fedhetik fel Kékfogú Haraldr sírhelyét 2022.07.02.
- „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék” – az elveszett nemzedék krónikása, Ernest Hemingway 2022.07.02.
- Mindmáig az összeesküvés-elméletek és az UFO-őrület melegágya a roswelli incidens 2022.07.02.
- A csata, ahol centiméterekben mérték a veszteséget: a somme-i vérfürdő 2022.07.01.