2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kegyetlen atrocitások formájában törtek fel a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésekor

2022. augusztus 5. 09:03 Múlt-kor

Háború Kasmírért

1947 késő őszétől kezdve a feszültségek gócpontja a kisvárosok és falvak utcáiról a kasmíri harctérre tevődött át. Pakisztán és India függetlenné válásakor minden fejedelemség maga dönthette el, hogy melyik országhoz kíván csatlakozni.

Bár Mountbatten igyekezett meggyőzni Kasmír hindu maharadzsáját, Hari Szinghet, hogy Pakisztánhoz csatlakozzon, Szingh független államról álmodozott.

A maharadzsa még hetekkel a britek kivonulása után is habozott, a kaotikus helyzetet kihasználva októberben pakisztáni fegyveresek vonultak be Kasmír fővárosába, Szrinagarba.

A kétségbeesett Szingh kénytelen volt Indiától segítséget kérni, a beavatkozás törvényessége érdekében azonban alá kellett írnia, hogy Kasmír csatlakozik Indiához.

A maharadzsa ezt szinte azonnal megtette, az indiai csapatok pedig néhány hónap alatt kiűzték a pakisztáni sereget. Az első-indiai pakisztáni háború az 1949. január 1-jén tűzszüneti határozattal véget ért. Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy ezzel véget ért volna a konfliktus.

Pakisztán Kasmír területének mintegy egyharmadát – a tartomány gazdaságilag fejletlenebb, kis népsűrűségű területeit – vette birtokba, a muszlim lakosság többsége pedig Indiában maradt. Kasmír mind a mai napig az India és Pakisztán közötti első számú feszültségforrás.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 1971-ben a Pakisztán magterületétől több mint ezer km-re fekvő Kelet-Pakisztán Banglades néven kivált az iszlám országból. A térség népeinek békés együttélése egyelőre nem több mint hiú ábránd.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az 1857-1858-as szipojlázadás volt India első jelentősebb függetlenségi küzdelme a brit uralom ellen. A lázadás leverése után India kormányzása a Kelet-Indiai Társaságról a brit koronára szállt.A függetlenségi mozgalom két kulcsfigurája, Dzsaváharlál Nehru és Mahatma Gandhi 1942-benEgy pakisztáni civil delegáció mutatja be az új ország zászlaját a London Saint James's kerületében található Lancaster House-ban 1947. augusztus 15-én. Az ország hivatalosan az előző napon, 1947. augusztus 14-én jött létreFérfiak fát és szalmát pakolnak a máglyákra, amelyeken a hinduk és muszlimok közötti véres összecsapások áldozatait fogják elégetni, 1946. Muszlimok, szikhek és hinduk egyaránt kegyetlen tetteket vittek véghez, és váltak is azok áldozataivá a vegyes lakosságú területeken.Az 1947 októberében készült képen Amritszár határvárosban Pakisztánba tartó muszlim és Indiába tartó hindu menekültek láthatók az 1947 októberétől 1948 decemberéig tartó indiai-pakisztáni háború kezdetén. A történelem legnagyobb népvándorlása során mintegy 14,5 millió ember kényszerült otthona elhagyására.Abdul Kader Siddique tábornok, a pakisztáni hadsereg ellen harcoló bengáli gerillák vezetője kollaborációval vádolt foglyokat végez ki karabélya szuronyával a pakisztáni megadás után két nappal tartott népünnepély keretében Dhakában, 1971. december 18-án. A főként bengáli etnikumú emberek által lakott Kelet-Pakisztán indiai segítséggel 1971-ben fegyverrel vívta ki függetlenségét Pakisztántól, Banglades néven.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár