Kártérítést akarnak orosz nacionalisták a náci agresszió miatt

"Németország semmiféle kártérítést nem fizetett a Szovjetuniónak a második világháborúban elkövetett brutalitásokért és az okozott károkért. Ugyan a jaltai nyilatkozat lehetővé tette, hogy Moszkva a szovjet megszállási övezetben lefoglaljon bizonyos német javakat, de azok többnyire ipari berendezések, bútorok és ruhák voltak - egyszóval hadizsákmány, ami nem kompenzálta a szovjet gazdaság által elszenvedett károkat" - nyilatkozta Mihail Gyegtyarjov, a szélsőjobboldali Oroszország Liberális Demokrata Pártjának (Liberal'no-Demokraticheskaya Partiya Rossii, LDPR) egyik vezetője az Izvesztyija orosz napilapnak.

A duma-képviselő emlékeztetett: anyagi jóvátételt csak a Német Demokratikus Köztársaság fizetett Moszkvának, az egyesített Németország nem. Gyegtyarjov felidézte, hogy a második világháborúban a Szovjetunió elveszítette nemzeti vagyonának 30 %-át, s rámutatott, hogy a náci agresszorok 1710 szovjet városban és 70 ezer faluban tettek komoly károkat, továbbá leromboltak 32 ezer gyárt és 100 ezer termelőszövetkezetet az 1941 júniusában megindított Barbarossa hadművelet során. A hatalmas anyagi veszteségek mellett a háború rengeteg áldozatot követelt. "Azt látjuk, hogy Németország kártalanította a holokausztban elhunyt 6 millió áldozatot, de nem vett tudomást a Szovjetunió által elszenvedett 27 milliós emberveszteségről - amiből 16 millió civil volt" - fogalmazott a képviselő.

A háborús veszteségeket vizsgáló munkacsoport felállításán dolgozó honatya elmondta, hogy az előzetes becslések szerint a náci Harmadik Birodalom által okozott kár 3-4 ezer milliárd euró lehet, s reményét fejezte ki, hogy további országok - elsősorban a volt szovjet tagköztársaságok, így Ukrajna és Fehéroroszország - is beállnak javaslata mögé, és kárpótlást követelnek Németországtól.

Bár a merész tervet többen is támogatják az orosz dumából, a képviselők elismerik: nehéz lesz elérni, hogy Berlin fizessen. Az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke, Vlagyimir Komoyedo szerint az oroszoknak tudniuk kell, hogy Németország mennyire vetette vissza a Szovjetuniót a fejlődésben a háború alatt, tekintettel a pótolhatatlan emberi veszteségre.

Néhány képviselő azonban finomam szólva is borúlátó az esélyeket illetően, s arra emlékeztet, hogy a kártalanítás kérdését az ötvenes években már rendezték, amelynek felmelegítése azzal járna, hogy további problémák kerülnének felszínre. "Csak azt érjük el vele, hogy romlani fognak az orosz-német kapcsolatok, amelyek már így sem a legjobbak. Van más problémája Oroszországnak" - idézte a Rosszijszkaja Gazeta orosz lap Vlagyimir Dzsabarovot, a külügyi bizottság elnökhelyettesét. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?