Hatalmas kártérítés az NDK eltűnt kommunista vagyona miatt

A Focus című hetilap és a Frankfurter Allgemeine Zeitung szombati értesülése szerint a svájci Zürich kanton illetékes bírósága egy csaknem 18 éve húzódó jogi vita végére tett pontot, és az UniCredit bankcsoporthoz tartozó osztrák Bank Austriát arra kötelezte, hogy Németországnak összesen csaknem 128 millió eurót fizessen.

Valójában arról a ma 128 millió eurónak megfelelő összegről (mintegy 250 millió DM) van szó, amely 1992-ben nyomtalanul tűnt el a Novum nevű, egykori NDK-s külkereskedelmi vállalat számlájáról. A vád szerint a Bank Austria és svájci leánybankja annak idején közreműködött a pénz hűtlen kezelésében.

A pénz annak idején a Novum tulajdonában volt. Az akkori kommunista hatóságok törvényei szerint ha egy nyugati cég az NDK bármelyik vállalatával kívánt üzleti kapcsolatot létesíteni, a Novum számára kötelező jutalékot kellett fizetnie, amely azután a kommunista állampárt, a hajdani NSZEP kasszájában kötött ki, vagy a költségvetést gyarapította. A Novum vezetője Rudolfine Steindling bécsi üzletasszony volt, akit egyszerűen "vörös Fininek" neveztek.

Steindling a fordulat után azt állította, hogy a Novum vagyonkezelését az Osztrák Kommunista Pártra bízta, ennélfogva a pénz a párté, és azt névtelenül a Bank Austria, illetve zürichi leánybankja számláin helyezte el. A pénznek azonban nyoma veszett. A német hatóságok viszont más véleményen voltak, úgy vélték, hogy a Novum az NSZEP-vel szoros kapcsolatban álló vállalat volt, ezért a pénz Németországot - az egyesülési szerződés alapján pedig az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományokat - illeti.

Az akkori német kancellár, Helmut Kohl 1994-ben vizsgálatot kezdeményezett az ügyben. A Bank Austria ellen indított első pert azonban Németország elveszítette, annak ellenére, hogy a berlini legfelsőbb közigazgatási bíróság ugyancsak azt erősítette meg: a Novum és vagyona az NSZEP tulajdona volt, ezért a pénzt a szövetségi köztársaságnak kell kifizetni.

A zürichi bírák most korrigálták a korábbi ítéletet. Úgy vélekedtek, hogy a Bank Austria, illetve svájci leánybankja közreműködött a szóban forgó pénz hűtlen kezelésében. Ebből kiindulva a Bank Austriát arra kötelezték, hogy a kamatostul immár összesen 128 millió eurót kitevő pénzt át kell utalnia a pénzt Németországnak. Amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, az az egykori NDK-hoz tartozott tartományokat illeti.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?