2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Jobbra hajts! – kitűnőre vizsgázott Magyarország az 1941-es új KRESZ-ből

2021. július 6. 13:46 Múlt-kor

80 évvel ezelőtt, 1941. július 6-án Magyarország jelentős része hajnali három órától a megszokott bal oldal helyett jobbra hajtott. Budapest több időt kapott az átállásra, de néhány hónappal később, november 9-én itt is megtörtént az átállás. A propagandagépezet hatékonyan működött, az átállás a baleseti statisztikák megugrása nélkül valósult meg, a kontinentális Európában – Svédországot leszámítva – utolsóként. 

Budapest még balra, a vidék már jobbra tart (1941)
1941 július 6. és november 9. között vidéken már a jobbra tartás, míg a fővárosban még a balra tartás szabálya érvényesült (Kép forrása: Fortepan/Négyesi Pál)

A közlekedés forradalma

A közlekedés történelmileg ragaszkodott a baloldalhoz, még az ókori fejlett birodalmak – így Róma is – ezt az elvet követte. A középkorból még írásos emlék, egy pápai bulla is fennmaradt a balra tartás szabályának rögzítéséről.

Ennek az egyik lehetséges magyarázata a jobbkezességben rejlik: a vitézek, mivel többségük jobbkezes volt, kardjukat a baljukon hordozták, így az esetleges útonállókkal szemben – már ha szemből érkeztek – könnyebben ragadhattak fegyvert. A lóra szállás szintén egyszerűbb volt, ha balról, a fegyverrel átellenes oldalról hajtották végre a manővert.

A változás első hulláma az 18. század közepén érkezett, amikor az Újvilágban elterjedtebbek lettek a több, legalább 4 lóval hajtott fogatok. A kocsis általában a bal hátsó lóról irányította az állatokat, hogy – szintén a bűvös jobbkéz – az ostorral a lovak kényelmesen rendszabályozhatóak legyenek. Egy nyolc lóból álló fogat esetében, ha balra tart, és a sofőr hátul ül, törvényszerű, hogy nagyobb eséllyel alakulhatnak ki balesetek. A függetlenségi háború után az Egyesült Államokban már a jobboldali közlekedés lett a törvényben szabályozott gyakorlat.

Ami Európát illeti, a balkezes Napóleon nem csak országokat hódított meg, hanem felrúgta a közlekedési rend szabályait is. Hogy ezt mlyen indíttatásból – esetleges bosszúból – tette, az máig nem tisztázott. Tény azonban, hogy az öreg kontinensen a „korzikaival” kezdődött a jobbra tartás története. 

A legtöbb országban az I. világháborúig levezényelték a közlekedés menetének változtatását, de az Osztrák-Magyar Monarchiában kitartottak az eredeti rend mellett, sőt, az 1890. évi I. törvény 107. § kimondta, hogy „minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni”. 

A változás szelének (és a politikai befolyásnak) nem lehetett ellenállni. Az 1930-as évektől Németország szerepe egyre fajsúlyosabb lett Közép-Európában, Ausztria (1938) és Csehszlovákia (1939) is jobbra tért, így Magyarország is elkötelezte magát az új közlekedési rend bevezetése mellett.

Közben kitört a II. világháború, és két év eltelt érdemi előrelépés nélkül: ekkorra már az a komikus helyzet állt elő, hogy a visszacsatolt Észak-Erdélyben, vagy a Felvidéken ellentétes volt a közlekedési rend a Magyarországon megszokotthoz képest. 

Magyarország egyre nagyobb idegenforgalmi és forgalombiztonsági hátrányba került más országokkal szemben, így az államkasszát sem kímélve –  a tervezett 9 millió pengő helyett 12 millióra rúgtak az átállás költségei –  1941-ben véglegesen elhatározta magát az ország vezetése. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
1939-ben még a balra hajtás elve érvényesült (Kép forrása: Fortepan/Karabélyos Péter)A szekerek is balra tartottak – a kép 1895 körül készült a Baross téren (Kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)Svédországban nem ment zökkenőmentesen az átállásNéhány hónapig a vidék-Budapest közti ingázás komoly kihívásokat jelentett (Kép forrása: Fortepan/Négyesi Pál)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár