Jobbra hajts! – kitűnőre vizsgázott Magyarország az 1941-es új KRESZ-ből
2021. július 6. 13:46 Múlt-kor
Korábban
Szabálykövető magyar lakosság
1941. június 26. napja Kassa bombázásáról marad emlékezetes, ám ugyanezen a napon jelent meg a KRESZ-t a legtöbb módon pontosító végrehajtási utasítás is. Az átállásra kevesebb, mint két hete maradt a lakosságnak.
A propagandagépezet – ezúttal valóban a jó ügy érdekében – már áprilisban működésbe lépett, az MTI közreműködésével az országos elérésű lapok már promotálták a „Jobbra hajts ABC-jét”, az iskolákban előre felkészítették a gyerekeket, és aki mégis lemaradt, a rádiókból tájékozódhatott a forradalmi változásokról.
Az Esti Ujság július 7-i számában rövid cikket szenteltek az átállás zökkenőmentességének méltatására, a hajnali 3-kor szerzett tapasztalataikról a következőképpen számoltak be: „A szekerek csörögve futnak az utakon: jobboldalt megy minden szekér és fel sem tűnik, hogy a vasúti sorompónál levő figyelmeztető táblák is átkerültek a jobboldalra. Az egészben csak annyi a változás, hogy a régi kopott táblák helyett újak kerültek az utak kereszteződéséhez, más a szöveg is: JOBBRA TARTS! – BALRA ELŐZZ!”.
Az idillt egyedül az állatok szófogadatlansága törte meg. A helyi gazdák szerint a „lovakkal baj lesz, mert a nyerges nem akar jobbra tartani”. Sokan úgy hidalták át ezt a problémát, hogy felcserélték lovaikat.
Az átmeneti periódusban – egészen november 9-ig – Budapest és 30 kilométeres körzete önálló ország volt az országban. Rendőrök és táblák figyelmeztetettek, hogy a fővárosban még balra kell tartani, és 200 méteres áttérési sávot hagytak a balesetek megelőzése érdekében.
Az átállás napjára Budapest „képességes, jól nevelhető és fogékony” lakossága felkészült – igaz, ehhez a rendőri hangosbemondók ismételt figyelemfelhívása is hozzájárult –, a helyes magaviseletről az Esti Ujság november 10-i száma tudósított: „Ez a sokszor igazságtalanul lepocskondiázott pesti közönség fényes bizonyságot szolgáltatott arról, hogy komoly szükségben mennyire fegyelmezett tud lenni.”
A gyakorlási lehetőség a beszámoló szerint már egy ideje adott volt: a Margit-híd hídfőinél a villamos már a jobbra tarts alapelv szerint közlekedett. Ennek ellenére a másnap már nem maradt balesetek nélkül, három komolyabb sérülés is történt. Az akkori Gróf-Haller utcában Kiss István 24 éves pénzbeszedő motorkerékpáron haladt szabálytalanul az úttest bal oldalán és nekirohant egy útszéli fának.
A baleseti statisztikák annak ellenére sem romlottak, hogy a forgalomban lévő több tízezer személygépkocsi még jobbkormánnyal szelte az ország útjait, így talán magától értetődő, hogy egy bizonytalan előzés óriási kockázatot jelentett. Új forgalmi engedélyt viszont már csak balkormányos járművek kaphattak.
A zárt pályás közlekedési rendszereknél, így a vasutaknál, vagy a metróknál nem ment ilyen gyorsan az átállás, a Kisföldalatti csak 1973-ban váltott a jobb oldalra, míg a gödöllői HÉV a mai napig a régi rend szerint közlekedik.
Ugyan az Esti Ujság beszámol svéd mérnökök érkezéséről, ők a szárazföldi Európában utolsóként még évtizedeket vártak az átállásra (1967), sőt, az 1955-ös népszavazáson országosan elutasították a jobbra tarts alapelvet. A világ egyharmada még mindig „lázad”, elsősorban az egykori brit gyarmatokon (például Ausztráliában, Indiában vagy Új-Zélandon) van érvényben a régi közlekedési gyakorlat, de az Egyesült Királyságtól független Japán is szolidarít a kisebbséggel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A brit kormányzat kénytelen volt eleget tenni a zendülő matrózok követeléseinek
- Sajátos humorával színesítette diplomáciai küldetéseit Fülöp herceg
- Galtierinek bukást, a „Vasladynek” népszerűséget hozott a falklandi háború
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap