Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett

Egy lakóépület maradványai a Tell esz-Szultan lelőhelyen

Az ősi Jerikó maradványai az i. e. kilencedik évezredig nyúlnak vissza.

A lelőhelyen talált koponyák és szobrok arról tanúskodnak, hogy az újkőkorszakban ott élő lakosság kultikus szertartásokat végzett, a kora bronzkori régészeti anyag pedig már a várostervezés jeleit mutatja.

A középső bronzkori maradványok egy komplex társadalommal rendelkező, nagy kánaáni városállam emlékeit őrzik – olvasható az UNESCO világörökségi honlapján.

Ciszjordánia izraeli megszállás alatt áll, de Jerikó olyan részen helyezkedik el, amelyet a nemzetközileg elismert Palesztin Hatóság igazgat.

Tell esz-Szultan palesztinai helyszínként került fel a világörökségi listára. Izrael 2019-ben kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, mert azzal vádolta, hogy elfogult a kárára, és csökkenteni akarja a Szentföldhöz fűződő kapcsolatát.

Izrael azt is kifogásolta, hogy az UNESCO 2011-ben államként tagjai sorába fogadta Palesztinát, noha a zsidó állam nem ismeri el államnak a palesztin területeket. A világörökségi egyezménynek azonban Izrael továbbra is tagja, és küldöttséggel képviseltette magát a rijádi ülésen.

Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el Gázát és Ciszjordániát Kelet-Jeruzsálemmel együtt.

A palesztinok mindhárom területet saját leendő államuknak tekintik, Izrael viszont a zsidó nép bibliai és kulturális központjának tartja Ciszjordániát.

Jerikó modern városa és annak környéke a Holt-tenger közelségének és történelmi helyszíneinek köszönhetően sűrűn látogatott turisztikai központ.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban