Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett

Egy lakóépület maradványai a Tell esz-Szultan lelőhelyen

Az ősi Jerikó maradványai az i. e. kilencedik évezredig nyúlnak vissza.

A lelőhelyen talált koponyák és szobrok arról tanúskodnak, hogy az újkőkorszakban ott élő lakosság kultikus szertartásokat végzett, a kora bronzkori régészeti anyag pedig már a várostervezés jeleit mutatja.

A középső bronzkori maradványok egy komplex társadalommal rendelkező, nagy kánaáni városállam emlékeit őrzik – olvasható az UNESCO világörökségi honlapján.

Ciszjordánia izraeli megszállás alatt áll, de Jerikó olyan részen helyezkedik el, amelyet a nemzetközileg elismert Palesztin Hatóság igazgat.

Tell esz-Szultan palesztinai helyszínként került fel a világörökségi listára. Izrael 2019-ben kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, mert azzal vádolta, hogy elfogult a kárára, és csökkenteni akarja a Szentföldhöz fűződő kapcsolatát.

Izrael azt is kifogásolta, hogy az UNESCO 2011-ben államként tagjai sorába fogadta Palesztinát, noha a zsidó állam nem ismeri el államnak a palesztin területeket. A világörökségi egyezménynek azonban Izrael továbbra is tagja, és küldöttséggel képviseltette magát a rijádi ülésen.

Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el Gázát és Ciszjordániát Kelet-Jeruzsálemmel együtt.

A palesztinok mindhárom területet saját leendő államuknak tekintik, Izrael viszont a zsidó nép bibliai és kulturális központjának tartja Ciszjordániát.

Jerikó modern városa és annak környéke a Holt-tenger közelségének és történelmi helyszíneinek köszönhetően sűrűn látogatott turisztikai központ.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait