Isteni elhívásra szentelte életét a betegek gyámolításának a „lámpás hölgy”

Florence Nightingale 1850 körül

Firenzében látta meg a napvilágot, jómódú szülei erről a városról nevezték el. Otthon tanult meg görögül, latinul, franciául, németül és olaszul, és történelmi, filozófiai valamint matematikai ismereteket szerzett. Tizenhét évesen az Úr hangját vélte hallani, aki arra utasította, hogy életét szentelje mások szolgálatának.

1844-ben családja haragját és ellenkezését kiváltva bejelentette, hogy ápolónő akar lenni – abban a korban teljesen szokatlan volt, hogy egy nő nagyobb ambíciókat tápláljon, mint a házasság és az anyaság. Mivel hajthatatlannak bizonyult, szülei 1850-ben hosszabb külföldi körútra küldték, hátha meggondolja magát. Az út eredménye az lett, hogy Németországban elvégzett egy ápolónőképző iskolát, majd hazatérve egy előkelő nőket ápoló londoni intézet igazgatója lett.

1853-ban kitört a krími háború, és az angol közvélemény elszörnyedt a katonai kórházakban uralkodó állapotokat ismertető jelentéseken. A hadügyminiszter Nightingale-t bízta meg a nővéri ügyelet ellátásával, ő Scudariban (más néven Scutariban, ma Üsküdar néven Isztambul egyik kerülete) látott munkához az általa kiválasztott 38 ápolónővel. A zsúfolt és büdös barakkokban a több ezer beteg közül soknak nem jutott sem ágy, sem ruha, sem gyógyszer, napi fél liter vizet kaptak ivásra és mosdásra, s mindenhol nyüzsögtek a patkányok és bolhák.

Nightingale jobb higiéniai viszonyokat teremtett, javított az élelmezésen, az adminisztráción, minden nap órákat töltött a barakkokban, sőt, még éjjel is betegeit látogatta és vigasztalta. A The Times jelentése, majd Longfellow verse nyomán kapta a „lámpás hölgy” nevet, lámpása az ápolás jelképe lett. Munkája révén a halálozási arány hónapok alatt 42-ről 2,2 százalékra csökkent.

Hazatérve nemzeti hősként fogadták. A kitüntetéseket visszautasította, nem akart híres lenni, újonnan jött hírnevét kihasználva a kórházi viszonyok javításáért lobbizott. Alapítványának 45 ezer fontot adtak össze, 1859-ben közreműködésével alakult meg a körzeti ápolónők első egyesülete, a Katonai Orvosi Iskola, majd 1860-ban a Szent Tamás Kórházban a Nővérképző Iskola.

Később tevékenysége bábaasszonyok és dologházi ápolók képzésére is kiterjedt, 1910-es halálakor csak az Egyesült Államokban több mint ezer ilyen intézmény létezett. Nightingale felismerte: a beteg jobb gondozást kap családja körében és látogató ápolói szervezeteket alapított.

A „lámpás hölgy” – népszerű litográfia Henrietta Rae festménye alapján

Levelezése és látogatói révén igen járatos volt a világ dolgaiban. Látása egyre romlott, 1901-re megvakult. 1907-ben első nőként kapta meg az Order of Merit (az angol becsületrend) kitüntetést. Magánélete gyakorlatilag nem volt: „A betegápolás féltékeny valami, nem tűri, hogy aki neki él, más urat is szolgáljon” – írta.

1910. augusztus 13-án Londonban halt meg, végakaratában nem engedte, hogy állami tiszteletadással a Westminster apátságba temessék.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Horthy

• Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
• A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
• A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?
• Kard nélkül, a kultúra erejével harcolt Magyarország felvirágoztatásáért Klebelsberg Kunó
• Kormányzó csak egy lehetett, Horthy több is: kik voltak Horthy Miklós testvérei?
• Tragédiák kísérték férje kormányzása során Horthy Miklósnét