Isaac Newton listát írt a bűneiről

2018. szeptember 20. 09:28 Múlt-kor

Sir Isaac Newton nem csak a 17-18. századi tudományos életre gyakorolt rendkívüli hatást, de meghatározta az egész nyugati kultúra tézisét a világról. A gravitációról és a mozgásról alkotott elméletei lefektették a modern fizikatudomány alapjait és a felvilágosodás során lejátszódó tudományos forradalomnak is szerves részét képezte. De ahogy azt a sztereotípiák is sugallják, ahol megjelenik az intellektuális zsenialitás, ott néha kevesebb jut az érzelmi intelligenciából. Newton a természeti realitás kutatójaként sok frusztrációval küzdött, mivel ő maga igen vallásosnak volt mondható. Az ebből és az egyébként is offenzív jelleméből adódóan volt mit meggyónnia. De addig is, a világ egyik legmeghatározóbb tudósa önmaga könnyítésére összeírt egy listát sorra véve önmaga bűneit.

Korábban

Newton kétségkívül brilliáns elme volt, ezenfelül istenfélő is. Azonban hajlamos volt dühkitörésekre, állandó bizonytalansággal küzdött, és a társadalomtól elszigetelve munkálkodott. Régóta izgatta már az alkímia területe, és természetesen ő is kutatta a bölcsek kövének receptjét. A legenda szerint az képes minden fémet arannyá változtatni és végtelen életet biztosítani a birtoklójának. Nem úgy, mint a matematikai és fizikai tevékenységei, az alkímiai kutatásai Newton privát szféráját képezték. Nem a vagyont hajszolta, hanem a természet fölötti uralmat vágyott elérni.

Alig húszéves korában Newton készített a naplójában egy listát a bűneiről, amelynek tételei a lélek elnyomott dühéről árulkodnak. A több, mint 50 tétel közül ezek a legjellemzőbbek:

“Nyíltan számra vettem Isten nevét
Ettem egy almát a templomban
Egérfogót készítettem vasárnap
Vizet spricceltem vasárnap
Pitét készítettem vasárnap este
Prédikációk elhanyagolása
Elutasítottam anyám parancsát
Kívánom és remélem egyesek halálát
Sokakat megütöttem
Tisztátalanok a gondolataim, szavaim és tetteim
Cseresznyét loptam Eduard Storertől
Utána ezt letagadtam
Dorothy Rose-t gebének neveztem”

A korabeli fiúknál a temperamentumosság és a zsörtölődés talán nem is olyan különös jelenség. A bűnei közt tartotta számon, hogy ingerlékenyen viselkedett az édesanyjával, a húgával, valamint hogy veszekedett a szolgákkal is. Azonban a 13-as pont mellett a “megfenyegettem az apámat és Smith anyát azzal, hogy megégetem őket és rájuk gyújtom a házat” szerepel. Felsorol még további agresszivitásra valló cselekedeteket, mint hogy megpofozta a húgát és tűt rakott valakinek a kalapjába.

Newton nem volt társasági lénynek mondható. Nem voltak barátai, mindössze két emberrel létesített érzelmi kapcsolatot egész életében: az unokahúgával, Catherine Bartonnal, aki a londoni házvezetőnője lett, és egy Fatio de Duillier nevű matematikussal, aki csak 25 éves volt, amikor megismerkedtek. Utóbbihoz intenzív érzelmek fűzték, és mivel egyikük sem házasodott meg soha, Newton életrajzírói elképzelhetőnek tartják, hogy szerelemről volt szó, noha erre nincs bizonyíték.

Ami a szakmai területet illeti, Newton igen érzékeny és bizonytalan volt a munkásságával kapcsolatban. A kritikát rosszul viselte, a dührohamok után még visszavonultabban és bezárkózva folytatta munkáját. Ezek az időszakok hónapokig is tarthattak. A hírnév elől elrejtőzve kérte, hogy névtelenül publikálják az írásait.

Vallásos hite nyílt volt és őszinte, és bár névleg anglikán volt, az erkölcsi és hitéleti nézetei közelebb álltak a puritanizmushoz, ahogy a bűneinek listájából kiderül. Sok tétel arról szól, hogy mivel tartozik Istennek és a bűntudatról, hogy nem mindig a szent normák szerint élt. Rettentően érdekelték a misztikus dolgok, ami határozottan az alkímiai kutatásaival áll összefüggésben. Hitt benne, hogy őt Isten kiválasztotta. Az álnév, amelyet a többi alkimistával való levelezéshez használt, a Jehovah Sanctus Unus, azaz “Egyetlen Szent Isten” volt.

Minden vélt vagy valós bűne ellenére Sir Isaac Newton brilliánsan és termékenyen dolgozott. Az intellektuális kíváncsiságának nem vetett gátat a nehéz személyisége, és a küzdelmein és hangulatingadozásain túllépve addig elképzelhetetlen távlatokat nyitott a tudomány világában.