Imre király és András herceg: trónharcok a testvérek között
2014. december 1. 13:00 Németh Máté
A hagyomány szerint 1204. november 30-án halt meg az egyik kevéssé ismert Árpád-házi királyunk, Imre. A nyolc évig regnáló uralkodó - akit apja, III. Béla már gyermekkorában megkoronáztatott - a nála jóval ismertebb és később szintén királyként tevékenykedő II. András bátyja volt. Uralmára árnyékot vetett Andrással való kapcsolata, a két fivér ugyanis - noha a trónt egyértelműen az idősebb örökölte - állandó harcot vívott egymással, míg Imre harmincévesen el nem hunyt. A királyi címet testvére még így sem szerezhette meg, hiszen azt gyermekének, a későbbi III. Lászlónak szánta, aki azonban 1205-ben, alig négyévesen életét vesztette. Írásunkban Imre uralkodását és testvérével való viszálykodását tárjuk fel.
Than Mór: Imre király András herceg táborában
Wikipedia
Korábban
Elégedett Imre – berzenkedő András
Imre 1174-ben született III. Béla király legidősebb fiaként, három évvel András öccse előtt. Az idősebb gyermek igen korán, 1182-ben már hivatalosan is a trón várományosának mondhatta magát, majd a későbbiekben apja egyre nagyobb hatalommal ruházta fel őt, felkészítendő az uralkodásra. Húszéves korában megkapta az ország déli tartományainak, a gazdag Szlavóniának, Horvátországnak és Dalmáciának a kormányzását. Tettével Béla egy, a következő században is élő hagyományt teremtett meg, amely szerint a leendő trónörökös kormányozza az említett területeket. III. Béla király akarata és a szokások tehát egyértelműek voltak a tekintetben, hogy ki is örökölje a trónt.
A kisebbik, mint kiderült, igen becsvágyó gyermekre, Andrásra más feladatok vártak. Apja neki szánta általa nem teljesített ígéretét, amely egy keresztes hadjárat indításáról szólt, és örökségként megkapta az ehhez szükséges anyagiakat is. A vállalkozást András hosszú évekig halogatta (erre csak 1217-ben került sor), de apja kisebbik fiával kapcsolatos elképzelései nem csak ezen a téren akadoztak. Béla ugyanis a halicsi fejedelemséggel "kárpótolta" volna őt, azonban a fiatal herceg nem tudta megtartani trónját orosz földön, 1190-ben el is kellett hagynia ezt a területet. A magyar király a történéseket kénytelen-kelletlen elfogadta, András azonban nehezebben emésztette meg a kudarcot, és később részt követelt magának bátyja örökségéből.
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
- Minden követ megmozgatott az ártatlanok védelmében Giorgio Perlasca, az „olasz Wallenberg”
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Száznál is több bejegyzett szabadalma volt a holográfiát kidolgozó Gábor Dénesnek
- Zsarnoki természetű édesapja miatt érezte magát tehetetlennek Franz Kafka
- Sem a magyar államtól, sem egyházától nem kapott elismerést tetteiért Sztehlo Gábor
- Elhunyt Herman Wouk író
- „Nem az életüket, hanem a méltóságukat” akarták megmenteni a varsói gettó felkelői
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- Szülei szándéka ellenére már ötévesen folyékonyan olvasott Agatha Christie 08:30
- Grace Kelly monacói alattvalói csupán egyetlen filmjét láthatták tegnap
- A „modenai szerelmesek” mindketten férfiak voltak tegnap
- Ilyen lehetett az Orient Expresszen utazni – lenyűgöző vonatbelsők a századfordulóról tegnap
- Bronzkori temetkezésre bukkant egy villanyszerelő Izraelben 2019.09.13.
- Aznap: 1931. szeptember 13. 2019.09.13.
- Több, egymástól különálló hiedelemből állt össze a péntek 13-ától való félelmünk 2019.09.13.
- Apró kőpengékkel dolgozta fel zsákmányát félmillió éve a Homo erectus 2019.09.13.
