Így táplálkoztak a római birodalomban

A Táplálni a birodalmat. Az étkezés története Pompejiben és Rómában című kiállítás azt mutatja be, hogy az 1. és a 4. század között honnan és hogyan érkeztek az élelmiszerek az ókori római birodalom fővárosába, hogyan osztották szét a birodalom különböző részeiből érkező szállítmányokat, és mit ettek a római lakosság különböző rétegei.

Az Augustus és Constantinus császár uralkodása közötti századokról van szó, amikor a Földközi-tenger medencéjében megkezdődött az első "fogyasztási globalizáció." Az olívaolaj a spanyol Andalúziából, a búza Egyiptomból, a bor Galliából érkezett Rómába és Itália többi nagyvárosába. Az élelmiszerrakományok szárazföldön és főleg tengeren folyamatosan érkeztek Róma kikötőjébe, Ostiába, amely a birodalom egyik legnagyobb kikötője volt. Innen az Ostiánál torkolló Tiberis folyón jutottak tovább a római piacokra. A jóval kisebb Pompeji is saját kikötővel bírt, és Pozzuoliban ásták ki a legjobb állapotban fennmaradt ókori piacot.

Az akkor egymilliós lakosú ókori Rómában minden kapható volt, ami megtermett a birodalom területén. A nép (plebs) tagjai között havonta ingyenes búzaadagot osztottak szét a kenyérsütéshez, a római utcákon korabeli sütödék és kocsmák kínáltak gyorsan bekapható falatokat, a gazdagok lakomákon tálalták fel vendégeiknek a világ legtávolabbi részeiből hozott ritka és drága ínyencségeket. A november 15-ig a római Ara Pacis-békeoltár melletti kiállítótermekben látható kiállításon a Vezúv 79-es kitörése miatt Pompejiben megkövült ételmaradékok, magok is láthatók, közöttük egy a katasztrófa előtt sütött és megkövült kenyér is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?