Így lehelt halálos gázt a világba a pokol kapuját őrző Kerberos, a többfejű kutya

2018. március 9. 11:46

Korábban

Titokzatos nyílások

A „pokol kapuját” az Olasz Régészeti Küldöttség (Italian Archaeological Mission) tudósai egy régészeti ásatás során tárták fel, még 2011 és 2013 között. Ennek helyszínére a Délnyugat-Törökországban található, ősi Hierapolis városában bukkantak. A helyet ma Pamukkálénak hívják, amely hófehér szikláiról ismert. Ezt a földfelszín alól feltörő, kalcium-hidrogénkarbonátban és szén-dioxidban gazdag, 35 fokos víz hozta létre.

Beazonosították a Plutonium néven ismert romokat, amely az alvilág isteneinek szentélye, utalva Plútóra, az alvilág urára (az ókori Görögországban őt Hádész testesítette meg). A barlang pontosan egy színház alatt helyezkedik el, és olyan gázok törnek fel belőle, melyek belélegezve halálosak. A tudósok szerint az is lehetséges, hogy először az ősi pásztorok szereztek tudomást ezekről a mérgező vegyületekről, amikor állataik megbetegedtek vagy elpusztultak, miután túl közel kerültek a szellőzőnyílásokhoz.

„Ez a tény késztethette a papokat arra, hogy templomokat és szentélyeket emeljenek ezeken a titokzatos helyeken” – mondta Hardy Pfanz, a németországi Duisburg-Essen Egyetem vulkanológiai biológusa, utalva többek közt Apolló templomára és a Plutóniumra is. – „A magas szén-dioxid kibocsátású helyszíneket mofettának hívják, és a törökországi mofetta aligha az egyetlen olyan hely, amelyet az ősi papok használtak.” (A mofetta vulkáni utótevékenységhez kötődő, főleg szén-dioxidból álló gázfeltörés és a ma is divatos egyfajta gyógygázfürdőt jelent.)

Dél-Olaszországban, Törökországban és Görögországban is hasonló pokolkapukra bukkantak, amelyek leggyakrabban közvetlenül az erős szén-dioxid kibocsátású mofetta helyszíneken rejtőznek. Az ókori emberek számára azonban mindez nagy valószínűséggel a tudatlanság homályába veszett. A papok pedig kihasználták a természetfelettinek titulált lehetőséget, és itt mutatták be állati áldozataikat. Az ókori feljegyzések szerint ugyanis a barlangba lépő emberek szervezete valamiért jobban viselte a gáz belélegzését, mint az áldozati birkák, disznók, galambok és más élőlények. Strabo és Plinius római filozófusok ősi írásai szerint az emberek úgy gondolták, hogy az alvilág őrzője, Plútó többfejű kutyájának, Kerberos lehelete okozta a halálos gőzöket.

előző oldal következő oldal 2 / 3