Így buktatta meg a német atomprogramot a sítalpakon érkező norvég kommandó

A nehézvíz és a német atomprogram

A ciánkapszulák kiosztása után Leif Tronstad, a Norvég Királyi Hadsereg ezredese elmondta katonáinak: „Nem mondhatom meg nektek, miért olyan fontos ez a küldetés, de ha sikerrel jártok, száz évig fogtok élni Norvégia emlékezetében.” A kommandósok annyit mindenesetre tudtak, hogy egy korábbi, hasonló műveletre tett brit kísérlet teljes kudarcba fulladt. A katonákat szállító mindkét siklórepülő úton a cél felé lezuhant, a túlélőket pedig hamar elfogták a németek, majd megkínozták és kivégezték őket. Ha elfogják őket, a norvég katonák hasonló sorsa számíthattak, ezért kapták a kapszulákat.

Február 28-án volt a Gunnerside hadművelet hetvenötödik évfordulója. Habár nem telt még el száz év, e sikeres norvég küldetés emléke elevenen él Norvégiában és külföldön is. A filmek, könyvek, és tévésorozat formájában is feldolgozott szabotázsakció volt az egyik legdrámaibb és legfontosabb katonai művelet a II. világháborúban. A német megszállás alatt lévő norvégiai Telemark megyében található Vemork vegyi üzem elleni akció több hónapos időbeli hátrányba helyezte a német atomprogramon dolgozó tudósokat, így az Egyesült Államok át tudta venni a vezetést az atombomba kifejlesztéséért folyó versenyben.

Miközben az emberek többsége Japánnal és a Csendes-óceánon folyó háborúval kapcsolja össze az amerikai atomprogramot, a Manhattan projekt valójában azután indult, hogy a szövetséges hírszerzés gyanút fogott, hogy a németek aktívan fejlesztenek egy ilyen fegyvert. Az európai harcok végül azelőtt befejeződtek, hogy bármelyik oldal rendelkezett volna működő atomfegyverrel. Az amerikaiak első kísérleti robbantása, az 1945. július 16-i Trinity főpróbája éppen május 7-én zajlott, azon a napon, amikor Németország kapitulált.

Az amerikai atombomba nem készült el időben a Németország elleni használatra. Azonban ha a németeknek sikerült volna kifejleszteni saját bombájukat néhány hónappal korábban, az európai háború kimenetele akár egészen más is lehetett volna. A több hónapnyi visszaesés, amit a Vemork vegyi üzem norvég szabotázsa okozott, akár még a német győzelmet is megakadályozhatta.

Amit Tronstad ezredes – aki maga is vegyész volt a háború előtt – elárulhatott az embereinek az volt, hogy a Vemork vegyi üzem úgynevezett „nehézvizet” állít elő, ami fontos eleme a német fegyverfejlesztésnek. Ezen túl a norvég csapatok nem tudtak semmit az atombombáról, sem arról, hogy a nehézvíz mire és hogyan használható. Még napjainkban is, amikor sokaknak van legalább alapvető fogalmuk az atombomba működéséről és tudják, hogy hatalmas energiájának forrása az atommag hasadásából fakad, kevesek tudják, hogy mi is a nehézvíz vagy hogy milyen szerepe van a maghasadásban. Ennél is kevesebben tudják, hogy a németeknek miért volt rá szüksége, míg az amerikaiaknak miért nem.

A nehézvíz pontosan az, amit a neve elárul: víz, amelynek molekuláris tömege a megszokott 18 atomi tömegegység (vagy dalton) helyett 20. Azért nehezebb, mert a H2O molekula két hidrogénatomja 1 helyett 2 atomi tömegegységet nyom (az egy oxigénatom 16-ot). Míg egy átlagos hidrogénatom magja egyetlen protonból áll, a nehézvíz hidrogénatomjainak (melyeket deutériumnak is neveznek) magjai egy protonból és egy neutronból. Az ilyen „nehéz” vízmolekulák rendkívül ritkák a természetben (kevesebb mint egy fordul elő milliárdonként), így a németeknek mesterségesen kellett előállítaniuk az összes nehézvizet, amire szükségük volt.

Kémiai tulajdonságaikat tekintve a víz és a nehézvíz nagyon hasonlóak. Ha a csapból egyszer csak nehézvíz kezdene folyni, nem vennénk észre a különbséget főzéskor, mosáskor vagy iváskor. Az azonban feltűnne, hogy a nehézvízből készült jégkockák lebegés helyett elsüllyednének a normális ivóvízben a megnövekedett sűrűségük miatt. A különbségek hajszálnyiak, de a nehézvíz képes valamire, amire a víz nem. Amikor a maghasadás által felszabadított gyorsan mozgó neutronok nehézvízen keresztül mozognak, lelassulnak, avagy szakszóval moderálódnak. Ez azért fontos, mert a lassan mozgó neutronok alkalmasabbak a maghasadás kiváltására az uránatomokban, mint a gyorsan mozgók. Mivel a nehézvízen keresztül haladó neutronok nagyobb hatékonysággal végzik el ezt a munkát, kevesebb uránra van szükség a kritikus tömeg, azaz a láncreakció elindításához szükséges minimális hasadóanyag-mennyiség eléréséhez. Ez a láncreakció a kritikus tömegben az, ami a robbanás erejét adja. A németeknek tehát az atomrobbanás előidézéséhez volt szükségük a nehézvízre.

Az amerikai tudósok ezzel szemben más módját választották a kritikus tömeg mihamarabbi elérésének: dúsított uránt használtak, amelyben nagyobb koncentrációban van jelen a könnyen hasadó urán-235-ös izotóp, míg a németek dúsítatlan uránnal dolgoztak. A neutronok lassítására pedig az amerikaiak a könnyebben hozzáférhető grafitot alkalmazták. Mindkét megközelítésnek megvoltak a maga előnyei és hátrányai, de az amerikaiaké mindenesetre nem függött a rendkívül ritka nehézvíz mesterséges előállításától. A nehézvíz ritka mivolta miatt vált a német atomprogram Achilles-inává.

1. A nehézvíz és a német atomprogram
2. Sítalpakon be és ki, észrevétlenül

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2010

• Woodrow Wilson és a nők
• Mona Lisa a fontainebleau-i fürdőben
• Az elkábított válogatott
• Az első igazi First Lady
• A római kor ékszerei
• Egyet fizet, kettőt kap - Politikus First Ladyk a Fehér Házban
• Igazolt bornírtságok
• Wellness és fitnesz a Balaton partján