Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
2024. március 10. 16:05 Múlt-kor
Mindannyian hallottunk Urról, vagy Urukról, a világhírű mezopotámiai városokról, és a legtöbben ismerjük az Indus-völgy hasonló településeit, Mohendzsódárót és Harappát. Az ókori Kelet kutatói között már régóta evidenciának számít, hogy a két, egymástól igen távoli térség aktívan kereskedett egymással. De vajon kik éltek e két világ között az ókorban? A kelet-iráni kutatások az elmúlt évtizedekben arra jutottak, hogy a városiasodás nemcsak ennek a két vidéknek a kiváltsága volt, hanem máshol is már igen korán többezres metropoliszok jöttek létre.
Dast-e Lut (kép forrása: Wikipédia / Corina Möller / CC BY-SA 4.0)
Korábban
Az „üres sivatag” ősi városai
Irán keleti részén található Dast-e-Lut, amely perzsa nyelven „üres sivatagot” jelent, és amely igazán méltó erre a névre. Mégis, a több mint 300 km széles, és csaknem 500 km hosszú, vízmosásokkal és homokdűnékkel egyaránt tarkított pusztaság, amely az afgán-iráni határ közelében terül el, több ezer éves városokat rejt magában. A Föld egyik legmagasabb átlaghőmérsékletű területe nem könnyíti meg Sor-i-Szoktha, Sahdad vagy Tepe Jahja ókori városai kutatóinak a dolgát.
Sor-i-Szoktha neve „leégett várost” jelent, és az iráni-afgán határ közelében fekszik. Csempészek, rablóbandák, forradalmak és politikai változások igen gyakran húzták keresztül a múltban elkezdett ásatásokat.
Az első európai, aki hírt adott Sor-i-Szoktháról, Stein Aurél, a híres magyar régész volt, aki rendszeresen szervezett expedíciókat Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre. 1915-ben, a Beludzsisztánba szervezett útja közben fedezte fel a helyiek által leégett városnak nevezett ókori települést.
Egy helyi férfi pihen tevéivel a Dast-e-Lut sivatagban
A régészek ideje 1967-ben jött el, amikor Maurizio Tosi az Olasz Afrikai és Keleti Intézet képviseletében látott neki az ásatásnak, iráni régészek segítségével. A munkálatok 1978-ig folytak, azonban az országban történt iszlamista fordulat hatására kénytelenek voltak félbehagyni a kutatásaikat.
Az 1988–89-es ásatási szezonban folytatódtak a munkák, immár Szejjed Manszúr Szaddzsádi vezetésével, és az Iráni Kulturális Örökség és Turizmus Szervezetének felügyeletével. A városról azóta több mint 170 publikáció látott napvilágot, perzsa, angol, olasz, japán, német és spanyol nyelven. 2006-ban hat hónap alatt a 150 hektáros területen mintegy 130 régészeti lelőhelyet tártak fel, amivel akkor megdöntötték az egy helyről előkerülő leletek rekordját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- A magyarok életét és vérét ajánlotta, grófi rangott kapott 16:06
- Fáradhatatlanul dolgozott a magyarság ügyéért Bánffy Miklós 12:20
- 10 tény a pápaság történetéből 09:44
- Ágyúdörgés és harangzúgás kísérte az utolsó Habsburg uralkodó koronázását 08:20
- Elhunyt Jimmy Carter volt amerikai elnök 07:17
- Egy szerencsétlen félreértés vezetett a Wounded Knee-i mészárláshoz tegnap
- Sikeres szabadságharca eredményét nem élvezhette sokáig Bocskai István tegnap
- Tengeribetegsége sem akadályozta vakmerő akcióiban Nelson admirálist tegnap