Így búcsúzunk a téltől – a mohácsi busójárás régi képeken

2020. február 22. 11:04 Múlt-kor

Az egyik legjellegzetesebb néphagyományunk a mohácsi busójárás, amely a farsangi kultúrkörhöz kötődik. Már a 18. században is feljegyezték ezt az eseményt, amelyet 2009-ben az UNESCO is elismert szellemi örökségként, és 2012 óta hungarikumnak számít. A télbúcsúztató, tavaszváró ünnepség sztárjai az ijesztő, fából faragott maszkokat viselő, állatbőrbe öltözött hatalmas alakok, akik kilétüket elrejtve vonulnak fel a falu utcáin, kereplővel és kolomppal kergetve el a tél szellemeit. A Fortepan gyűjteményéből a mohácsi busójárás alkalmával készült fotókat válogattuk.

Korábban

• „Boszorkányüveggel” védekezett a gonosz szellemek ellen egy katona az amerikai polgárháborúban
• Miért kerül ma hamuból kereszt a katolikusok homlokára?
• 1783-as feljegyzés említi először a busójárási ünnepet

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?