Így ábrázolták a szovjet tudományos magazinok a világűrt és az azt meghódító embert

Holdbéli propaganda

A fent leírt holdbéli táj egyike a 250 földönkívüli tájnak, amely a nemsokára publikálásra kerülő Alexandra Sankova által jegyzet „Soviet Space Graphics: Cosmic Visions from the USSR” (Szovjet űrgrafikák: kozmikus víziók a Szovjetunióból) című könyvben lesznek láthatóak. A szerző Alexandra Sankova az általa alapított Moskow Design Museum közreműködésével készítette el könyvét. Az „Űrgrafikák” jelentős számban jelentek meg a szovjet ismeretterjesztő tudományos lapokban, amelyeknek száma a hidegháború tetőfokán elérte a kétszázat.

A 1950-es évek közepétől egészen az 1970-es évek közepéig a kozmosz az egymással vetélkedő két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vetélkedésének a színtere lett. Bár az űrkorszak a Szputnyik-1 szovjet műhold sikeres földkörüli pályára állításával indult, a korszak végén végül az Egyesült Államok tudott elsőként embert küldeni a Holdra 1969-ben.

Az űrkorszakot megidéző szovjet illusztrációk, de még a valóságtól sokkal elrugaszkodottabb a tudománytól távol álló, suhanó csészealjakat és fura, futurisztikus szerkezeteket bemutató képek sem pusztán a szórakoztatást szolgálták, hanem sokkal inkább az emberiséget egy tökéletesebb jövőbe röpítő kommunizmus küldetését propagálták. A szovjet kozmonauták nyílt levele a fiatalokhoz a „Technika-molodezsi” egyik, 1962-es számában a következőképen hirdette az asztronauták tevékenységének fontosságát a kommunista jövőkép formálásában: „ (…) közülünk mindenki, akit fellőnek az űrbe, mélyen hisz abban, hogy munkája erősíti nemcsak a szovjet tudományt, de a szovjet embereket is, és közelebb hozza a kommunista jövő megvalósítását, amely egykoron majd az egész emberiség jövője lesz.”

Sankova szerint a tudósokat, asztronautákat és a repülőgép-mérnököket hősként kezelték, hiszen a világűr meghódítása egy rendkívül népszerű téma volt az országban. „A Szovjetunió sikerei az űrkutatásban és a világűr meghódításában a propaganda fontos eszköze volt” – magyarázta az Atlas Obscurának adott interjújában. A fantasztikum világába kalauzoló képek és rajzok azt sugallták, hogy a kulturális forradalom gondolatának nem kell a földön ragadnia.

1. Holdbéli propaganda
2. Fantáziálás után színre lépett a tudomány
3. Egy új valóság megteremtése és az űrstílus
4. A szovjet alternatív világok ábrázolásának evolúciója

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól
• Idomítási módszerei is forradalmiak voltak a modern állatkert megálmodójának
• Az űrkutatás alapjait is lerakta „Rakétás Fritz”
• Lassan lendült mozgásba az amerikai hadigépezet az első világháborúban
• Két ládányi szerzeményét égette el a fiatal Brahms
• Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
• Túlságosan óvatosnak ítélte meg Bismarck politikáját II. Vilmos
• A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig
• Egy alagúton szöktek meg a brit pilóták a fogolytáborból