Idegenkezűségre gyanakodtak, de az elfogadott álláspont szerint öngyilkos lett Teleki László
2021. május 8. 14:27 Csernus Szilveszter
Korábban
Gyilkosság, vagy öngyilkosság?
Ám az 1861-es év első hónapjai megmutatták, hogy az ismét összehívott országgyűlés okozta politikai hangulatban egy ilyen ember, mint Teleki nem maradhat semleges. A nép által ünnepelt hazatérő márciusi leveleiből kitűnik, hogy engedni akart a nyomásnak és bekapcsolódni a politikába.
Azzal, hogy Őfelsége által aláírt meghívót kapott az Országgyűlés Főrendiházába, annak minden protokolláris formalitása ellenére feloldozva érezte magát az alku politikára vonatkozó része alól. Végül a népképviseleti alsóház tagja lett: az 1848-ban szintén őt választó abonyi körzet mandátumát nyerte el.
Mint ismeretes a ház két pártra szakadt a kérdésben, hogy miként üzenjenek az uralkodónak (a válasz egyébként egyértelműen nemleges volt): tárgyalópartnerként „felirat”, vagy a nemzet elszántságát tükröző és a törvénytelen uralkodó kérését elutasító „határozat” alakjában. Ferenc József ugyanis azt várta, hogy a pesti országgyűlés majd megválasztja követeit a bécsi Birodalmi Tanácsba.
A Teleki mögé felsorakozó Határozati Párt egyértelmű fölényt tudhatott magáénak Deák Ferenc Felirati Pártjával szemben. Az érdemi vitát május 8-ra tűzték ki a honatyák, amikor minden megváltozott: a határozati párti házelnök, Ghyczy Kálmán Teleki gyászhírével kezdte az ülést.
A látszólag egyértelmű öngyilkosság mellett azonnal felmerült nemcsak az idegenkezűség, hanem az öngyilkosságba hajszolás gyanúja is. Könnyű belátnunk: a haynaui megtorlógépezet által már halálra ítélt, a császártól feltételes kegyelmet kapó, a függetlenséget hangoztató politikust, miután a Határozati Párt élére törése után éppen egy nappal legfontosabb beszéde és javaslata előtt holtan találják dolgozószobájában – sokaknak eszébe jutott volna az idegenkezűség gyanúja. A fővárosi rendőrség már a végzetes napot követően megkezdte a nyomozást, máig meghagyva a kételyt a gróf öngyilkosságát illetően.
A reggeli órákban már nagy volt a nyüzsgés a Szervita téri Teleki Palota első emeletén, a grófi család fővárosi rezidenciájában. Pest rendőrfőkapitánya és főügyésze mellett két sebész főorvos és egy fegyverszakértő is a helyszínen várta a Ghyczy vezette országgyűlési képviselőcsoportot, akik fagyos tekintettel siettek a tragédia helyszínére. Az említettek javaslatára Mayer György fotográfussal négy helyszíni felvételt is készítettek – első alkalommal egy magyarországi nyomozás során, amiért a magyar kriminalisztika is korszakhatárként tekint a gróf halálára.
Természetesen ezek a felvételek csak mintegy kiegészítik a pontos leírást adó jegyzőkönyvet lévén, hogy a fotográfia még gyerekcipőben járt. Telekinek az íróasztalán volt félbehagyott országgyűlési beszéde és teája is, míg a székre „lerogyott” test mellett hevert pisztolya, melyet a közelben lévő díszdobozból vett ki. Jobb kezének két ujját öve alá dugta, míg bal keze a mellkasán nyugodott, a golyó ütötte lyuk közelében. A halálos lövés (mely a ballisztikai vizsgálat szerint a pisztolyából lett kilőve) állva érte a grófot: a pisztolygolyó balról-felülről hatolt be a bordák között és érte el a szívet majd tovább folytatta pusztítását a gyomor és az ágyékcsigolyák felé.
A helyszíni szemlét az öngyilkosság gyanújában megerősödve zárták le és a későbbi boncolás, sőt a tea vegyészeti vizsgálata sem támasztotta alá az idegenkezűséget. Mindenesetre Teleki László túlzottan is nagy súlyú politikai formátum volt ahhoz, hogy ne kapjanak szárnyra hírek az esetleges meggyilkolásáról. A gyanús körülmények legerősebbike mindenesetre maga a tény, hogy éppen halála napján tárgyalták volna az 1861-es országgyűlés legfontosabb disputáját az uralkodónak küldendő határozat/felirat kérdésében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap