Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát

Henri Dunant

Üzletember a csatatéren

Jean-Henri Dunant (1828–1910) svájci üzletembert eredetileg a III. Napóleon francia császárral való találkozás vágya hajtotta a harctérre. Ugyan korábban is részt vett különböző jótékonysági akciókban, de a solferinói csatamezőn való megjelenése teljesen véletlenszerű volt.

1859. június 24-én engedélyt kért a francia parancsnokságtól, hogy megtekinthesse a solferinói ütközet színhelyét. Ekkor sebesült osztrák katonákra talált rá, akiket a város lakossága ütlegelések közepette űzött ki éppen menedékhelyükről. Ez a jelenet indította el benne a segélynyújtást és a sebesültek ápolását végző szervezet létrehozásának gondolatát.

A háborúk, katasztrófák és természeti csapások áldozatai hosszú évszázadokon át semmiféle intézményes védelmet nem élveztek. Az egyházi és polgári szervezetek alkalmankénti segélynyújtása az adott közösség összefogásán és akaratán múlott.

A csatatéren maradt sebesültek sorsa a környező lakosság kezében volt. A 16. századtól vált gyakorlattá, hogy a harcoló felek előzetesen megegyeztek a hadifoglyok cseréjéről, kiváltásuk módjáról, a beteg és sebesült katonák védelméről. Ezen alkalmi szerződések azonban nem váltották ki az intézményes rendezést.

Az egyének és közösség segítő akciói esetiek és elszigeteltek maradtak, nem váltak nemzetközi, még csak országos szintűvé sem. Ahogyan Kapronczay Károly rámutat tanulmányában, ez Dunant érdeme volt.

Dunant Solferino lakosaiból saját pénzen önkéntes mentőcsapatokat szervezett és a sebesültek számára szükségállomásokat létesített. A terepmunkával párhuzamosan hozzálátott az ügy mögé befolyásos támogatókat szerezni, arisztokratákkal levelezett és hazatérése után könyvet írt tapasztalatairól, valamint az összefogás fontosságáról.

A solferinói csata utáni látkép

Beszámolója Európa-szerte nagy visszhangra talált, amire talán ő maga sem számított. Dunant a sikerén felbuzdulva európai lobbikörútra indult, hogy a politikai döntéshozókat megnyerje nemzeti, majd egy nemzetközi segélyszervezet létrehozásának.  

1. Üzletember a csatatéren
2. A segélyezés nemzetközi szinte lép

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából