Húszezren tiltakoztak némán az önkényuralom ellen Vörösmarty Mihály temetésén
2022. december 1. 17:05 Múlt-kor
Korábban
A szabadságharc költője
A harmincas években még egy mesterművet alkotott: 1836-ban megírta hazafias lírájának műremekét, a Szózatot, amely Egressy Béni 1843-as megzenésítésének köszönhetően a magyar kultúra egyik alapkövévé vált. 1837-ben Árpád ébredése című darabjával nyitották meg a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színházat, ahol többi színművét is bemutatták.
Ugyanebben az évben Bajza Józseffel elindította az Athenaeum című politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot, amely egészen 1843-ig a kultúrára fogékony reformnemzedék egyik jelentős sajtóorgánumaként funkcionált. Az Athenaeum jelentette meg többek közt Petőfi Sándor első versét is.
1843-ban, negyvenhárom éves korában vette nőül a tizennyolc éves Csajághy Laurát, akinek alakja ihlette A merengőhöz című versét. Vörösmarty a politikára is fogékony volt, 1847-től a reformellenzék egyik meghatározó szervezetének, az Ellenzéki Körnek az alelnökeként tevékenykedett, amelynek tagjai Kossuth vezetésével megalkották a sajtószabadságot, a kötelező örökváltságot, az ősiség eltörlését, a felelős kormány szükségességét hirdető Ellenzéki Nyilatkozatot.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején átmenetileg országgyűlési képviselőként tevékenykedett, majd Buda eleste után követte a kormányt Debrecenbe. Buda visszavételét követően 1849-ben Kossuth egy igen magas pozícióba helyezte Vörösmartyt, aki a kegyelmi törvényszék bírájaként szolgálta a szabadságharc ügyét. Megbízatását csak rövid ideig tudta betölteni, mert a kormány ismét menekülni kényszerült, immáron Szegedre.
A szabadságharc bukása után Szatmárban bujdokolva, Bajza József társaságában próbálta elkerülni Haynau bosszúszomját. 1850-ben azonban nem bírta tovább a nomád életet és feladta magát. Kegyelmet nyert, földet bérelt a Fejér megyei Baracskán és gazdálkodással próbálta fenntartani három gyermekét és feleségét. A Vörösmarty család később Baracskáról a családfő szülőföldjére, Kápolnásnyékre költözött.
A szabadságharc bukása, a hosszú bujdosás és az anyagi létbizonytalanság komorrá, depresszióssá tette a költőt. A sötét lélekállapot fokozatosan őrölte fel Vörösmarty egészségét, súlyos szívpanaszokat okozva neki. Ebben az időszakban írta időskori lírájának kiemelkedő darabjait, az Előszó és A Vén Cigány című verseit, amelyekben kozmikus képekkel fejezte ki a magyar nemzetnek a szabadságharc bukása utáni életérzését.
Vörösmarty Mihály 1855-ben
A költő betegsége végül annyira súlyossá vált, hogy családjával 1855-ben Pestre költözött. Ugyanabban a házban bérelt lakást, ahol 25 évvel korábban Kisfaludy Károlyt érte a halál. Vörösmarty 1855. november 19-én hunyt el. Két nappal később a Kerepesi úti temetőben több mint húszezer ember kísérte végső útjára a költőt, akinek temetése egyben tiltakozás volt az önkényuralom ellen.
Nehéz körülmények közé került családjának, a három Vörösmarty gyermeknek és az özvegynek egy Deák Ferenc szervezte országos gyűjtés segített. Egyik lánya, Ilona a későbbi miniszterelnök Széll Kálmán felesége lett, fia, Béla pedig ügyvédi pályára lépett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.