Hosszú időre feledésbe merültek az Európa műkincseit megmentő szövetséges kommandó érdemei
2021. április 10. 13:35 Hajdu T. Tibor
– Maga idióta! – rivallt egy felettese James Rorimer alhadnagyra, aki éppen arra kért engedélyt, hogy megvizsgálhassa a La Manche csatorna bretagne-i árterében fekvő középkori várat, Mont Saint-Michelt. – Ez egy XX. századi háború – folytatta ordítva a parancsnok. – Ki a búbánatos francot érdekelnek ilyenkor a középkori falak és a kiszáradóban lévő meder? Rorimer kérése azonban nem volt teljesen alaptalan: civilben ugyanis a Metropolitan Museum kurátora volt, és a D-nap után a legendás műkincsvadászcsapat, a szövetségesek katonai hierarchiájában amúgy teljességgel láthatatlan Műemlékek, Képzőművészet és Archívumok (röviden: MKA) tagjaként, különleges státuszban került a frontra. Sokadmagával azt a feladatot kapta, hogy a nácik által elrabolt kulturális javakat, műkincseket kutassák fel és mentsék meg. A nemzetközi szakértőkből verbuvált műkincsvadászoknak több szempontból sem volt könnyű dolguk.
Korábban
Pánik Pearl Harbor után
A 2014 tavaszán bemutatott, pazar szereplőgárdával vászonra vitt Műkincsvadászok című film igaz történeten alapult, amely a film elkészültéig nem volt annyira közismert.
Pedig a ma Firenzében, Párizsban, Berlinben és Londonban megcsodálható, felbecsülhetetlen értékű műkincsek közül több nem lenne látható, ha ezek a bátor művészettörténészek és restaurátorok nem loholtak volna olyan kitartóan a fokozatosan visszavonuló német hadsereg nyomában.
Az egész történet még 1941 decemberében, Pearl Harbor után kezdődött: a baltimore-i Walters Galéria vitrinjeinek aranytárgyait minden éjszaka páncélszekrénybe zárták, nehogy az esetleges japán bombatámadást követő zűrzavarban az oltásban részt vevő tűzoltók „megszédüljenek”.
A New York-i Metropolitan Múzeumot már sötétedéskor bezárták, mert váratlan áramszünet esetén nem tudták volna megakadályozni, hogy az éppen bent lévő látogatók a „sötétben tapogatózzanak”. A szintén New York-i MoMA termeiből pedig minden este egy homokzsákokkal kibélelt alagsori terembe szállították az összes képet, ahol nagyobb valószínűséggel vészeltek volna át egy komolyabb szőnyegbombázást, mint a fenti termekben.
Hála a nemzetközi szakmai diskurzusnak, az amerikaiak mellett az európai kollégák sem tétlenkedtek: a londoni Nemzeti Galéria képeit egy walesi bányába, Manodba rejtették, a Louvre termei kongtak az ürességtől, de az amszterdami Rijksmuseum egyik ékköve, Rembrandt Éjjeli őrjárata is szőnyeggé csavarva egy koporsószerű faládában hevert.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Egyiptomi stílusú, 3000 évnél is régebbi skarabeusz pecsétnyomóra bukkantak Izraelben
- Újabb arany nyelvű múmiákra bukkantak Egyiptomban
- Az utolsó pillanatban bukkant rá Howard Carter a szunnyadó Tutanhamon királyra
- Több száz múmia és egy egyiptomi királynő piramisa került elő Tutanhamon sírja közelében
- Csődbe vitte Egyiptomot a világkereskedelmet fellendítő Szuezi-csatorna megépítése
- Ősi, sziklába vájt alagutat fedeztek fel Tapozirisz Magna városa alatt
- Már majdnem feladták a keresést, amikor titkos utat találtak Tutanhamon sírjához
- Csalásokat és trükköket is tartalmazott a túlvilági élethez az egyiptomi Halottak Könyve
- Kalifák, szultánok és királyok idejéről mesélnek az Esznában talált érmék
- 10 tény John Lennonról tegnap
- Magyar nyelven is bemutatja új tárlatát Berlin egyik legnevesebb múzeuma tegnap
- „A szép nő nem arra való, hogy dolgozzon” – női szerepek a Horthy-korszak filmvásznán tegnap
- Váratlanul elhunyt Rezi Kató Gábor, a Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese tegnap
- Maga vezényelte az életét kioltó sortüzet Ney marsall tegnap
- Egymást taposva égtek össze emberek százai a történelem legsúlyosabb szórakozóhelyi tűzesetében tegnap
- A Szépművészeti Múzeum is kiállítással emlékezik meg a 100 éve született Hantai Simonról tegnap
- Semmelweis Ignác kézzel írott szakértői jelentése került az Orvostörténeti Múzeum birtokába tegnap
