Horogkeresztre cserélte a vörös csillagot Sztálin legígéretesebb tábornoka
2021. július 14. 15:05 Múlt-kor
Bár lehetetlen pontosan megállapítani, hogy a második világháború során hány szovjet állampolgár harcolt valamilyen formában a németek oldalán, a szakértők többsége abban egyetért, hogy számuk akár az 1,4-1,5 milliót is elérhette. A legismertebb közülük az az Andrej Andrejevics Vlaszov altábornagy, akit a Vörös Hadsereg egyik legfiatalabb, egyben legtehetségesebb tábornokaként tartottak számon, neve mégis a „hitlerista áruló” szinonimája lett.
Vlaszov beszédet intéz katonáihoz, 1944.
Korábban
A papi szemináriumból a Vörös Hadseregbe
Andrej Andrejevics Vlaszov 1901-ben egy sokgyermekes parasztcsaládban született egy Nyizsnyij Novgorod körzetében lévő kis településen, Lomakinóban.
Mivel jó eszű gyerek volt, a helyi pópa javasolta a szülőknek, hogy érdemes lenne egyházi pályára mennie, így aztán az az ifjú Andrej Andrejevics az első világháború kitörésekor megkezdte tanulmányait a Nyizsnyij Novgorod-i papi szemináriumban.
A papi szeminárium falait az 1917. februári polgári, cári Oroszországot megdöntő forradalmat követően elhagyó fiút aztán a hatalmat 1917 októberében magukhoz ragadó bolsevikok 1919-ben besorozták a Vörös Hadseregbe.
Miután parancsnokai számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy remek képességekkel van megáldva, villámgyorsan emelkedett a ranglétrán, és a polgárháború után is a seregben maradt.
Vlaszov 1930-ban csatlakozott a kommunista párthoz. Az 1937-38-ban tetőző nagy terror idején Sztálin utasítására – az ellenforradalmárokkal való leszámolás jegyében – 35 ezer katonatisztet tartóztattak le vagy távolítottak el Vörös Hadseregtől, és többek között 3 marsall és 13 hadseregparancsok is áldozatul esett a tisztogatásoknak, Vlaszov azonban túlélte a terror tetőzését.
Sőt, 1938-ban „megbízható tisztként” Kínába küldték, hogy politikai tanácsadóként segítse Csang Kaj-sek nacionalista vezető japánok ellen harcoló csapatait a sokak által a második világháború igazi kezdetének tartott második kínai–japán háborúban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Hátat fordított Hollywoodnak, az életművéért kapott Oscar-díjat sem vette át Greta Garbo 15:26
- Egy állítólagos átok és számos legenda is körbelengi a titokzatos Koh-i-Noor gyémántot 13:34
- Mártír hittérítő, hősies svájciak és a biatorbágyi robbantás – a hét legérdekesebb cikkei 12:55
- Titkos alkukkal és intrikákkal terelte Európa államait a béke útjára a bécsi kongresszus 12:03
- Ezreket bújtatott a világháború alatt, majd a kommunizmus ellen vívott szélmalomharcot Slachta Margit 08:27
- Hitler és Sztálin politikai játszmái által újra megszűnt a független Lengyelország tegnap
- Kossuthtal a magyar függetlenségért harcolt, majd a kiegyezés pártjára állt Pulszky Ferenc tegnap
- II. Amenhotep Budapesten – világszínvonalú tárlat nyílik a Szépművészeti Múzeumban tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
szeptember 18.Mai évfordulók
