Hogyan változott a zöldes-ezüstös Duna kékké Strauss világhírű keringőjében? 

A Kék Duna keringő megrendelésre készült, ráadásul kórusmű volt, az első, amelyet ifjabb Johann Strauss szerzett. A komponista később dolgozta át zenekari művé, amely aztán a bécsi bálok és a híres újévi koncert nélkülözhetetlen elemévé és Ausztria nem hivatalos himnuszává vált.

Miért a címben a kék, amikor a folyó inkább zöld vagy ezüst színű? „A kérdés még mindig megválaszolatlan” – mondta a 150. évforduló alkalmából a bécsi városi könyvtárban látható kiállítás kurátora, Thomas Aigner az AFP francia hírügynökségnek.

Ifjabb Strauss talán a bajai születésű költő, Karl Isidor Beck (Beck Károly) soraiból, de az is lehet, hogy a Duna szabályozásának akkoriban aktuális terveiből merített ihletet.

Az biztos, hogy az eredeti változat a bécsi férfikórus számára íródott, de amikor átadta nekik a művet, az osztrákok nem voltak éppen keringőzős kedvükben: 1866. július 3-án a poroszok döntő vereséget mértek rájuk a königgrätzi csatában, a Habsburg-birodalom pedig lemondhatott a nagynémet egységről szőtt álmáról.

Az országot sújtó bánat hatására a kórusmű szövegének szerzője, a rendőrhivatalnok Joseph Weyl félig szatirikus, félig siránkozó sorokat írt Strauss zenéjére.

A szöveg sokkal inkább türközte a császári fővárosban uralkodó levert hangulatot, semmint Közép-Európa nagy folyójának szépségeit. Csak 1889-ben kerültek bele az oly kék és oly csillogó Dunáról szóló sorok.

Sokáig élt a legenda, hogy az 1867. februári bemutató bukás volt, a történészek azonban cáfolták ezt. A bécsi premiert követően több kritikus is dicsérte a művet, egyikük – minden bizonnyal először a zenetörténetben – még a sláger szót is használta.

Világhódító útját az 1867-es párizsi világkiállításon, majd néhány hónappal később Londonban kezdte a mű, amelyet Strauss amerikai turnéja során, 1872-ben már kétezer fős zenekarnak és húszezer tagú kórusnak vezényelt.

Egy évszázaddal később a világűrt is meghódította: Stanley Kubrick felhasználta a 2001: Űrodüsszeia című filmjéhez. Ifjabb Johann Strauss hozzávetőleg 500 keringőt komponált, a Kék Duna mégis kiemelkedik közülük.

Hogy miért, arra Thomas Aigner szerint nincs egyértelmű válasz. A mű színvonala mellett a címnek is szerepe lehet ebben, amely a kurátor szerint kétségkívül hazafias, de nem túlságosan: egy örökkévaló Ausztriát idéz, emlékeket a Dunáról és egy utazásról Bécsbe.

A Kék Duna keringő olyannyira eggyé vált Ausztriával, hogy 1945. április 27-én, a náci Németországtól való függetlenné váláskor – hivatalos himnusz híján – ezt játszották a parlament előtt. Az Austrian Airlines gépein évek óta felcsendül felszálláskor és landoláskor, és a légitársaság örömére az utasok ragaszkodnak is hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban