Hogyan szorította ki Sztálin a hatalomból Trockijt?

2018. december 6. 11:30 Múlt-kor

Korábban

Eltitkolt végrendelet

Lenint 1922 májusában, majd decemberben szélütés érte. Sztálin ezt kihasználva jelentős kádercseréket hajtott végre, és intézkedéseinek köszönhetően létrejött egy utasításait feltétel nélkül, engedelmesen követő pártapparátus.

A gyengélkedő Lenin még 1922 decemberében megfogalmazott egy – végrendeleteként is értelmezhető – levelet a pártkongresszusnak. „Sztálin elvtárs főtitkárként mérhetetlen hatalmat összpontosított a kezében, és nem vagyok biztos benne, hogy mindig kellő körültekintéssel fog tudni élni ezzel a hatalommal” – áll a levélben. A feljegyzéshez 1923 januárjában egy kiegészítést is fűzött: „(…) azt javaslom az elvtársaknak, fontolják meg Sztálin leváltásának lehetőségét, és helyére más személy kinevezését.”

Lenin 1923. február végén-március elején megtudta, hogy Sztálin a feleségét is leteremtette egy alkalommal. Válaszul levelet írt a főtitkárnak, amelyben figyelmeztette, hogy minden kapcsolatot megszakít vele. Sztálin iránti bizalma teljesen megingott.

A bolsevik vezér 1923. március 10-én újabb szélütést kapott, és a titkosrendőrségi jelentéseknek köszönhetően Sztálin tudta, hogy Lenin halála csak idő kérdése. 1924. január 24-én, Lenin halálának napján Trockij a Kaukázusban pihent, betegségéből lábadozott. Sztálin – egészségi állapotára való hivatkozással – lebeszélte arról, hogy részt vegyen a temetésen. Amíg Lenint végső nyugalomra helyezték, Trockij a grúziai Szuhumi nevű fürdőhelyen élvezte a napsütést. Sztálin mindeközben megkezdte az egykori vezér személye körüli kultusz kiépítését. Petrográdot Leningrádnak nevezték át, sok városban Lenin-emlékművet állítottak, holttestét pedig bebalzsamoztatták, és egy mauzóleumban helyezték el. A bolsevik vezért szentnek kijáró tisztelet övezte, amely alkalmasnak bizonyult a vallásos paraszti tömegek spirituális szükségleteinek kielégítésére.

Trockij csak 1924 májusában, a XIII. pártkongresszusra tért vissza Moszkvába. Sztálint hidegzuhanyként érte, amikor az egyes delegációk előtt felolvasták Lenin végrendeletét. A küldöttek többsége azonban jobban félt a becsvágyó Trockijtól, mint a halk szavú grúztól. A kongresszus így kézfeltartással megszavazta, hogy a főtitkárt meghagyják hivatalában, és a „végrendeletet” ne olvassák fel az egész pártkongresszus előtt.

előző oldal következő oldal 2 / 4