2019. tél: Fagyos téli ütközetek

Hogyan lett Laosz a világ legtöbbet bombázott országa?

2019. december 9. 18:31 Múlt-kor

„Air America”

Az Air America nevű utas- és teherszállító légitársaság – amely a színfalak mögött a CIA tulajdonában állt, és számos titkos művelethez asszisztált Délkelet-Ázsiában – a laoszi műveleteknek is az egyik fő oszlopa volt.

A társaság szállította a nehezen megközelíthető légibázisokra a személyzetet, élelmet és más ellátmányt, többek között a hmong gerilláknak is.

Ahogy egy volt CIA-tiszt elmagyarázta: „Mindig tárgyaltunk a törzsi csoportokkal. Ha mi nem kötünk velük egyezséget és adunk nekik segélyt, megteszik a kommunisták, és akkor a kommunistákhoz csatlakoznak.”

A CIA ezért számos helyen állított fel orvosi központokat, iskolákat, illetve biztosított védelmet az adott törzsnek riválisaival szemben. Az ehhez szükséges felszerelést az Air America juttatta célba.

Előfordult azonban, hogy az Air America kevésbé dicsőséges rakománnyal is „büszkélkedhetett”: a rendkívül szegény hegyvidéki hmongok egyik fő bevételi forrása volt a máktermesztés és a kapcsolódó ópium-előállítás.

A Pathet Lao térnyerésével az alföldeken fekvő repülőtereket már nem használhatták, a nehéz terepen kialakított kifutópályákon pedig kizárólag az Air America repülői voltak képesek leszállni, így rájuk hárult a megtermelt drogok kijuttatása a világpiacra is.

A légi hadjárat mérlege

1975-re, a vietnámi háború és a laoszi polgárháború végére az ország lakosságának egytizede, mintegy 200 000 civil és katona vesztette életét. Kétszer ennyien sebesültek meg, a kommunista hatalomátvételt követően pedig a lakosság egynegyede – mintegy 750 000 ember – kényszerült az ország elhagyására, köztük maga Vang Pao tábornok és hmong honfitársainak tízezrei, akik jórészt végül az Egyesült Államokban telepedtek le.

A konfliktus óta nyilvánosságra került amerikai dokumentumok szerint 728 amerikai vesztette életét Laoszban, többségük a CIA kötelékében. A laoszi polgárháborúban vállalt szerep adta meg a precedenst az azóta eltelt évtizedek proaktívabb, militánsabb fellépésére az amerikai hírszerző szervezet részéről, amely azóta is több „titkos háborút” viselt (és minden bizonnyal visel jelenleg is) világszerte.

Laoszban azonban a háború végével és a kommunisták ezt követő tisztogatásaival nem szűntek meg a halálos fenyegetések. 1964 óta több mint 50 000 embert öltek vagy sebesítettek meg a levegőből ledobott amerikai robbanószerkezetek, az áldozatok 98%-ban civilek voltak.

Becslések szerint a ledobott bombák 30%-a nem robbant fel becsapódáskor, így a fenti számból mintegy 20 000 ember a háború vége óta vesztette életét vagy sérült meg amerikai bomba által. Körülbelül 80 millió éles robbanószerkezet rejtőzhet Laosz vidékein.

2016-ban Barack Obama volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki Laoszba látogatott. Az addig elköltött 100 millió dollár támogatáson túl további 90 millió dollár folyósításáról intézkedett a bombák és aknák eltakarítására, amely máig zajlik, a körülmények miatt rendkívül lassan.

Egyelőre még nem tudni, mikor jön el az a nap, amikor a laosziakat nem fenyegetik a dzsungelben, vizekben és mezőkön rejtőzködő pokolgépek, a borzalmas polgárháború tartós mementóiként – a becslések szerint 200 évbe is telhet a veszély végleges megszüntetése.

2019. tél: Fagyos téli ütközetek
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Bombatölcsérekből keletkezett tavak Laoszban (kép forrása: abcnews.com)Pagnafangum szobra Laosz fővárosában, Vientiánban (kép forrása: Wikimedia Commons)A baráti kínai területek felé vonuló francia csapatok a japán hatalomátvétel idején, 1945. március (kép forrása: Wikimedia Commons)Francia csapatok megadják magukat a Viet Minh fegyvereseinek Ðiện Biên Phủ-nál (kép forrása: Pinterest)Pathet Lao fegyveresek 1953-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)Szouvanna Phouma miniszterelnök (b) féltestvérével, a Pathet Lao vezetőjével, Szouphanouvonggal (b2), a kommunista mozgalom fegyveres erőinek vezérével, Szingkapo tábornokkal (j2) és egy fegyveres testőrrel (j) 1963-ban (kép forrása: history.com / Bettmann Archive / Getty Images)Amerikai katonák jól felszerelt hmong gerillákkal a vietnámi háború alatt (kép forrása: Pinterest)Vang Pao tábornok hmong civilekkel (kép forrása: gvplegacy.org)AC–130-as földi tűztámogató repülőgép Dél-Laosz felett 1970 körül (kép forrása: Wikimedia Commons)Az Air America Dornier Do-28-as többcélú repülőgépét tankolják vödrökből egy hegyvidéki kifutópályán Észak-Laoszban, 1963. (kép forrása: cia.gov / E.C. Eckholdt)A HALO Trust nevű brit civil szervezet tűzszerésze kutat fel nem robbant bombák után egy laoszi domboldalban, 2018. (kép forrása: aljazeera.com)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!