Hogyan lett egy reklámtáblából az impresszionizmus egyik úttörő festménye?

Theodore Rousseau ugyan nem tartozik a legismertebb 19. századi francia festők sorába, munkássága nagy hatással volt az európai tájképfestészet és az impresszionizmus fejlődésére. A párizsi polgárcsaládban született Rousseau maga is üzleti képzést kapott és apja határozott vágya volt, hogy fia vigye tovább a családi vállalkozást. A fiatalember figyelme azonban hamar a művészetek felé fordult. Életének eme meghatározó fordulatát mintegy szimbolikusan példázza a Paysage Panoramique című festménye, amelyet a családi üzlet egyik régi reklámtáblájára festett.

Az 1830 körül készült alkotás jól mutatja be azt is, hogy miben hozott Rousseau újat az európai művészettörténetbe. Egyike volt ugyanis a legelső plein air festőknek, vagyis azoknak, akik a mesterségesen megvilágított műtermi környezet helyett kimentek a szabadba és a táj természetes színeit igyekeztek a vászonra varázsolni. Bár nem számított abszolút elsőnek a szabadban való festők között, a párizsi szalonokban szerzett beceneve jól mutatja, hogy a technika mennyire forradalminak számított még ebben a korban. Rousseau-t ugyanis csak úgy emlegették, mint a „le grand refusé”, vagyis a „nagy elutasított” utalva arra, hogy képeit rendszeresen visszautasították a nagyobb párizsi galériák.

A kép története azonban nem csak arról tanúskodik, hogy miként indult el az új művészeti stílus Európában, hanem arról is, hogyan vészelte át a 20. század viharait. A második világháború idején ugyanis a németek által megszállt területeken a nácik valóságos „szabadrablást” végeztek a kontinens műkincsgyűjteményéből. Az összehordott alkotások képezték volna Hitler grandiózus álmának, a Linz városába tervezett Führermuseum anyagának gerincét.

A háború utolsó éveiben amerikai kezdeményezésre megalakult egy speciális katonai alakulat, amelyet Monuments Men névre kereszteltek, és amelynek feladata az volt, hogy a nácik által elrabolt műkincseket felkutassa, megmentse és visszajutassa azokat jogos tulajdonosaik számára. Ennek az egységnek a tagja volt Otto Wittmann, aki 1944-45-ben rendkívül széles kapcsolati hálót épített ki különféle európai művészekkel. Wittmann később az Ohio állambeli Toledo múzeumának kurátoraként, majd a Los Angeles-i Getty Museum munkatársaként éppen ezen kapcsolatait használta fel, hogy jelentősen gazdagítsa a gondjaira bízott gyűjteményeket.

Valószínűleg ugyancsak ezen tapasztalatait használhatta fel akkor, amikor 1973-ban Londonban megvásárolta Rousseau Paysage Panoramique-ját, amelyet a közelmúltban juttatott el a neves londoni Christie’s aukciósházhoz, aminek köszönhetően a kép ismét a művészettörténészek látókörébe került.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike