Híres személyek bizarr szokásai
2020. május 8. 12:30 Múlt-kor
Korábban
A politikus, aki a kádban vitatta meg az államügyeket
Winston Churchill esti rituáléiban semmi különleges nem volt, hacsak nem az, hogy mindent óramű pontossággal csinált. Az irodalmi Nobel-díjas politikus napi rutinjáról Mason Currey írt Daily Rituals: How Artists Work című könyvében, amelyből kiderül, hogy Churchill este ötkor egy gyenge whiskyt hörpintett fel szódával, majd ledőlt, és másfél órát szundikált, így gyakorlatilag 24 óra alatt másfél napig tudott dolgozni. Ezt a szokását még Kubában vette fel, ahova azért ment, hogy megfigyelje a spanyolok és a helyi gerillák küzdelmét.
Mikor a rövid sziesztát követően fél 7-kor felébredt, fürdőt vett, majd felöltözött és 8-kor elköltötte vacsoráját. Amely egyébként a nap legfontosabb étkezése volt, hiszen Churchill ekkor igazi társasági életet élt: szivarról szivarra gyújtott, ivott, s tette mindezt akár éjszakába nyúlóan. Mikor már mindenki elaludt, a kormányfő asztalához ült és még vagy egy órán át dolgozott. A ködös Albionban igen szokatlannak tetsző alvási szokásai miatt Churchill állítólag a kádban elterülve vitatott meg bizonyos politikai kérdéseket a háborús kabinettel.
A zeneszerző, aki folyton meditált
Bonnban született, zongoristaként már nyolcéves korától szerepelt, 1782-től pedig tanárát, Neefe-t helyettesítette az orgona mellett; 1792-ben ment és telepedett le Bécsben, ahol az arisztokrácia kedvence lett, később zongora- és hegedűversenyeket, kilenc szimfóniát, nyitányokat, kísérőzenéket, baletteket, dalokat, kórusműveket komponált; egyetlen operája a Fidelio, amely a korabeli szabadító opera típusa, s amelyhez négy különböző nyitányt írt.
Ludwig van Beethoven nem tudott megülni a fenekén: titkára, Anton Schindler elmondása szerint miközben dolgozott, folyamatosan járkált, kezére újra és újra egy korsó vizet öntött, mélyen hümmögött és mély meditációba "zuhant". Frissen pörkölt reggeli kávéjához gyakran saját kézzel válogatta ki az összesen hatvan babszemet, majd hosszú sétára indult, hogy kreatív energiákat gyűjtsön, fürdés közben pedig zenét szerzett.
Az író, aki napjában százszor fésülködött
Talán nem túlzás azt állítani, hogy Charles Dickens volt Anglia első igazi irodalmi szupersztárja, a Twist Olivér, a Szép remények, az Örökösök vagy A két város regénye című klasszikusok szerzőjét a viktoriánus kor és az angol nyelvű irodalom legnagyobbjai közt emlegetik. Az anglikán polgárcsaládból származó Dickens regényeiben mindenekelőtt a viktoriánus korszak szociális helyzetét állítja pellengérre, szemléletes, egyszerű nyelvezete mély benyomást keltve ábrázolja az élet árnyoldalait, s különös szeretettel viseltetik az eredeti gondolkodású csodabogarak iránt, gyengéiket sok humorral mutatja be.
"Alapanyagnak" ott volt saját maga is, Dickens ugyanis már-már megszállottan ügyelt külsejére, így hajára, amelyet egyik cselédje állítása szerint a mindig kezénél levő fésűjével naponta százszor is megigazított. S hogy miben rejlett kreativitásának titka? Miközben fogalmazott és lediktálta történeteit asszisztensének, az írófejedelem lassan lépkedett; szigorú időbeosztás szerint, reggel 9 és délután 2 között dolgozott, majd egy háromórás sétára indult. Asztalán mindig, minden a helyén volt, ha írt, a házban síri csönd honolt. Furcsa szokásaitól a hálószobájában sem tudott megszabadulni: mindig észak felé fordulva aludt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap