Heves vita lángolt fel Oroszországban Borisz Jelcin 1991-es tevékenysége körül
2018. augusztus 21. 13:07 MTI
Vita bontakozott ki Oroszországban Borisz Jelcin néhai orosz elnök kortársai között arról, hogy Jelcin milyen szerepet játszott a Mihail Gorbacsov szovjet államfő és pártfőtitkár ellen 1991 augusztusában megkísérelt moszkvai puccs idején: volt alelnöke és a parlament volt elnöke azt állította, hogy az akkori események hőseként tisztelt politikus az Egyesült Államokba próbált szökni, volt testőre viszont valótlannak minősítette ezt az állítást.
Korábban
A szóváltást Alekszandr Ruckoj volt orosz alelnök robbantotta ki az esemény évfordulóján azzal, hogy a Moszkovszkij Komszomolec című napilapban a hétvégén megjelent interjújában kijelentette Jelcinről: „Hogy lehet kivételes bátorságnak nevezni a háromnapos ivászatot és az amerikai követségre menekülés többszöri kísérletét?”
Nyilatkozatában Ruckoj azt állította, hogy ő maga akadályozta meg a két hónappal korábban Oroszország elnökévé választott Jelcin megszégyenülését, és ő szervezte meg a parlament épületének védelmét is. Beszámolója szerint az elnök jóváhagyása nélkül, az élete kockáztatásával repült el a Krímbe az ott elszigetelt Gorbacsovért.
Az elmondottakra reagálva Alekszandr Korzsakov, Jelcin testőrségének parancsnoka az RBK orosz gazdasági napilapnak hétfőn azt mondta, hogy Jelcin nem akart az amerikai követségre szökni, noha a diplomáciai képviselet többször menedéket ajánlott neki. Korzsakov az állította, amikor azt mondta az elnöknek a parlament több tucatnyi páncélos által körbevett épületében, hogy az út csak a törvényhozás épületének pincéjébe vagy pedig az onnan 200 méterre lévő követségre vezethet, Jelcin, mint mondta, az előbbit választotta, mert „az övéivel akart maradni”. A volt testőr szerint az elnök a puccs idején a feszültség miatt nem evett és nem ivott, „csak teát, kávét fogyasztott, és megittunk egy pohárka konyakot”.
Ruszlan Haszbulatov, az orosz legfelsőbb tanács (parlament) volt elnöke, ugyancsak az RBK-nak hétfőn azt állította: Jelcin őt magát is arra akarta rábeszélni 1991 augusztusában, hogy meneküljön vele az Egyesült Államok nagykövetségére. Haszbulatov közölte, hogy Ruckoj tőle tud a néhai elnök szökési tervéről.
Az elhangzottak mérlegeléséhez érdemes tudni, hogy a Moszkvában három évvel később, 1993 októberében kirobbant fegyveres hatalmi harcban Ruckoj és Haszbulatov, illetve Jelcin a barikád két ellenkező oldalán állt.
Ljudmila Tenel, a jekatyerinburgi Jelcin Központ vezérigazgató-helyettese hétfőn a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva „szégyentelen hazugságnak” nevezte Ruckoj állításait, azt hangsúlyozva, hogy Jelcin az akkori események részvevői és újságírók egybehangzó állítása szerint bátor magtartást tanúsított. Elismerte, hogy az elnöki biztonsági szolgálat mérlegelte Jelcinnek az amerikai követségre menekítését, de az érintett ezt határozottan elvetette.
1991. augusztus 19-re virradó éjjel a Szovjetunió több, Gorbacsov reformpolitikájával és az új szövetségi szerződés tervezetével elégedetlen vezetője létrehozta az úgynevezett Rendkívüli Állapot Állami Bizottságát (GKCsP), amely megpróbálta elmozdítani a szovjet elnök-pártfőtitkárt a hatalomból.
Az államcsíny-kísérlettel szembeni ellenállás élére Jelcin és az orosz szovjetköztársaság vezetése állt. Az elnök olyan rendeleteket írt alá, amelyek a GKCsP létrehozását puccskísérletnek minősítették, és amely a szövetségi hatalom szerveit, beleértve az erőszakszervezeteket az orosz államfőnek rendelte alá.
A végjátékot az augusztus 21-én hajnalban az orosz parlament épületénél kirobbant, három halálos áldozatot követelő lövöldözés jelentette. A Krímben kiszabadított Gorbacsov augusztus 22-én érkezett vissza Moszkvába, ám a puccs idején megállíthatatlanul elkezdődött a Szovjetunió széthullása.
A Jurij Levada Független Elemzőközpont múlt héten közzétett felmérése megállapította, hogy az oroszok 53 százaléka szerint az 1991-es „augusztusi puccs” idején se Jelcinnek, se a GKCsP-nek nem volt igaza. Tíz százalék az elnöknek, 13 pedig a zendülőknek adott igazat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap