Hétéves volt a Balaton eltitkolt gyermeknapi tragédiájának legfiatalabb áldozata
2020. május 30. 09:34 MTI
66 éve, 1954. május 30-án történt Magyarország legsúlyosabb vízi tömegszerencsétlensége: a gyermeknapon a Balatonon felborult a Pajtás gőzös, 23 ember vesztette életét. A balesetről a közvélemény csak évtizedekkel később értesülhetett. Az áldozatok emlékműve ma a balatonfüredi Tagore sétányon áll.

Kép forrása: origo.hu
Korábban
A csavargőzös 1918-ban épült a Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyárban. Sokáig a Duna két partja között szállította az utasokat, a második világháborúban, a Markó utca magasságában elsüllyedt. Egy évvel később kiemelték és újra forgalomba állították, majd 1950-ben a Balatoni Hajózási Vállalat tulajdonába adták.
Erre azért volt szükség, mert a második világháború végén a visszavonuló németek a balatoni hajókat felrobbantották, s az ötvenes évek elején a tóhoz üdülni érkező tömegeket nem volt mivel hajókáztatni.
A Sió-csatornán felúsztatott gőzöst két társával együtt a BHV siófoki műhelyében alakították át, ekkor kapta a Pajtás nevet. A tetőt hat méterrel meghosszabbították, a mentőcsónakokat a fedélzet fölött helyezték el, befogadóképességét 150-ről 200 fősre növelték.
Az átalakítás során még a legalapvetőbb műszaki követelményeket sem vették figyelembe: a Pajtásra a Jókai csavargőzös nagyobb méretű hajócsavarját szerelték, így indulás után a hajó fara felemelkedett, orra lesüllyedt, állékonysága csökkent. A hullámállóság miatt megnövelték az oldalmagasságot, de ezáltal a súlypontmagasság is nőtt, műszaki és stabilitási próbát sem végeztek.
A látványosan billegő és dülöngélő hajó kapitánya jelentette a problémát, de ezzel az illetékesek a szabotázsvádak időszakában nem foglalkoztak.
Kép forrása: hirado.hu
A tragédia 1954. május 30-án következett be. A Pajtás kora délelőtt, verőfényes időben futott ki a balatonfüredi hajóállomásról, a fedélzeten hatfőnyi személyzet és mintegy 180 utas tartózkodott, közülük sokan a gyereknapot ünnepelték a hajókázással.
Amikor a Pajtás éles jobbkanyarral Tihany felé fordult, a móló másik oldalán éppen az évadnyitó vitorlásversenyt indították. Az utasok nagy része a hajó bal oldalára tódult, mire a jármű erősen megdőlt. A rémült emberek most a másik oldalra rohantak, ettől az amúgy is ingatag hajó jobbra billent.
A kapitány a dőlést a kormány elfordításával akarta kiegyensúlyozni, de nem járt sikerrel, a Pajtás ismét balra dőlt és süllyedni kezdett. A hullámsírban 22 utas és a fűtő lelte halálát (a legfiatalabb áldozat hétéves, a legidősebb 68 éves volt), a még nagyobb katasztrófát a fűtő akadályozta meg, mert még ki tudta engedni a gőzt a kazánból, így a hajó nem robbant fel.
A fenéken megülő Pajtás félig kiállt a vízből, így az utasok zöme felkapaszkodhatott az oldalára, tetejére. A mentést a vitorlásverseny résztvevői gyorsan megkezdték, és a parton állók közül is sokan segítettek.
Perceken belül a helyszínre érkeztek államvédelmisek, de nem a mentéssel foglalkoztak. A mólót lezárták, még a rendőröket sem engedték oda, a közlekedési miniszter is csak nehezen jutott be. A turisták fényképezőgépeiből kihúzkodták a filmet, a szemtanúkat megfenyegették, hogy nem beszélhetnek senkinek arról, amit láttak, még a helyi telefonközpontot is ellenőrzésük alá vonták.
Kép forrása: balatonfüred.hu
A politikai vezetés csak arra ügyelt, hogy a világ ne szerezzen tudomást a szerencsétlenségről. A balesetről csak egyetlen szűkszavú közlemény jelent meg a Szabad Nép című pártlapban, ez 12 halottról számolt be. Ezt követően Rákosi Mátyás teljes hírzárlatot rendelt el.
A végzetes baleset után azonnal letartóztatták Heisz Pált, a Pajtás kapitányát, nyolc hónapig volt előzetes letartóztatásban. A vízből kihalászott hajónapló tanúsította, hogy nem volt túlterhelve a jármű, így elkerülte a halálbüntetést. Állást sokáig nem kapott, végül a siófoki kikötőben lett felügyelő, a balesetről soha senkinek nem beszélt.
A Pajtást a tragédia után kiemelték a vízből, 1957-ben kétcsavaros motorhajóvá építették át, és nevét Siófokra változtatták. 1959-ben lehajózták a Dunára, ott Dömsöd néven szolgált tovább, a forgalomból 1987-ben vonták ki. A Pajtás hajó áldozatainak emlékművét, Raffay Béla alkotását 1999-ben leplezték le a balatonfüredi Tagore sétányon, a bronzba öntött hajóablakot formáló talapzatból egy kéz nyúlik az ég felé.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


sport
- Castro egy Forma-1-es pilóta emberbarát elrablásával reklámozta forradalmát
- Fél évvel az első magyar bajnoki előtt még be akarták tiltani a futballt Budapesten
- Pénzjegynyomdai állást ért Csák Ibolyának az olimpiai bajnoki cím
- Az Andrássy út 60-at is megjárta az Aranycsapat „Fekete Párduca”, Grosics Gyula
- Sosem állították ki az első aranylabdás játékost
- A brazilok is átvették az Aranycsapat szövetségi kapitányának taktikáját
- Sem a holokauszt, sem az idő nem állíthatta meg Keleti Ágnest
- Négyszer vezette ki a világbajnokságra a magyar válogatottat Baróti Lajos
- A melbourne-i vérfürdő: a medencében bosszultuk meg a forradalom eltiprását
- Evlia Cselebi 17. századi oszmán világutazó Zrínyivel is „összecsókolódzott” tegnap
- Igen ritka római falloszfaragványt találtak egy malomkövön Angliában tegnap
- Gyermekként, aprópénzért kezdte az éneklést a történelem leghíresebb tenorja tegnap
- Az Újvilág eddigi legrégebbi kutyacsont-maradványára bukkantak Alaszkában tegnap
- Amikor keresőfények világították be Los Angeles egét, és a légvédelem a semmire tüzelt tegnap
- Soha nem látott Van Gogh-kép kerül kalapács alá tegnap
- Negyven perc alatt festette meg Wagner portréját Renoir tegnap
- Mára kihalt lúdfajt ábrázol egy 4600 éves egyiptomi festmény tegnap