Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában

A kivételes állapotban fennmaradt szobor (Kép forrása:Facebook/ Archaeologia Bulgarica)

A települést II. Philipposz makedón király alapította Kr. e. 356 és 339 között a délnyugat-bulgáriai Pirin Macedónia régióban.

Egy Kr. u. 425-ben bekövetkezett földrengés elpusztította a város jelentős részét, ami a fő infrastruktúra összeomlását okozta.

A katasztrófát követően a település gyors hanyatlásnak indult, és Kr. u. 500 körül már nagyrészt elnéptelenedett.

A romokat 2002-ben Heraclea Sintica néven azonosították, miután felfedeztek egy latin nyelvű feliratot, amely két római uralkodó, Galerius és II. Maximinus levelezésébe enged betekintést.

A közelmúltban az Archaeologia Bulgarica által dokumentált ásatások során egy jól megőrződött márványszobrot fedeztek fel a római kori csatornarendszerben, a Cloaca Maxima-ban.

A szobor több, mint két méter magas, és a kutatók szerint Hermész, az istenek hírnökének ábrázolása lehet.

A római panteonban Merkúrt Hermésszel azonosítják, mivel mindkét isten hasonló tulajdonságokkal volt felruházva.

A régészek szerint a szobrot a nagy földrengés idején helyezték el a csatornában, valószínűleg azért, hogy megőrizzék az egyik ősi istenségük szobrát.

Egy másik elmélet szerint viszont a pogány hit szimbolikus elutasításaként került a szennyvízelvezetőbe, mivel akkor már a kereszténység volt a hivatalos vallás.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe