Hét történelmi rejtély, amelyre máig nincs magyarázat
2020. augusztus 4. 18:14 Múlt-kor
Korábban
Járhattak római katonák Kínában?
Amikor Kr. e. 53-ban a Marcus Licinius Crassus vezette római sereg Carrhae-nál a pártusok ellen vonult, még nem tudhatták, hogy a római történelem egyik legsúlyosabb vereségét méri rájuk a nagy erejű íjakat és nehéz páncélzatú lovasságot alkalmazó ellenség.
Az ütközet során a nyílzápor és a pártus nehézlovasok (a görög „kataphraktosz”, azaz „egészében fedett” névvel is illették őket) rohamai felváltva őrölték fel a római alakzatokat, miután a felderítésre előreküldött lovasságot meglepetésszerű támadásban semlegesítették.
A lovasság nélkül maradt Crassus nem tudta megzavarni az ellenség tevékenységét, miután pedig látta fia, Publius elestét, és amint fejét egy lándzsára tűzve hordozzák körbe a pártusok, teljességgel összeomlott. A csata végeztével maga Crassus is hasonló sorsra jutott, sok ezer római foglyot azonban a források szerint életben hagytak.
E foglyokat a leírások szerint keletre, a Pártus Birodalom távoli vidékeire vitték, ahol a költő Horatius szerint végül pártus nőkkel házasságot kötve beleolvadtak a lakosságba, valódi sorsuk azonban teljesen ismeretlen.
A 20. század közepén Homer Dubs, az Oxfordi Egyetem Kína-kutatója különös elmélettel állt elő: szerinte Crassus légióinak maradványai jóval keletebbre jutottak, mint azt bárki gondolta volna.
A Kr. e. 36-ban, azaz Carrhae után 17 évvel a mai Kazahsztán délkeleti részén történt csecsei csata kortárs kínai leírásában felfedezett egy passzust, mely szerint a hsziungnu erődítményt ostromló kínai erők olyan katonákkal kerültek szembe, akik „halpikkelyekhez” hasonlóan zárt alakzatot hoztak létre a nyilakkal szemben.
Dubs szerint a szöveg egyértelműen a római légiók testudo (teknősbéka) alakzatát jelenti. Szerinte a kínai győzelemmel végződő ütközetet követően a rómaiakat a kínaiak magukkal hurcolták, ugyanis ugyanebben az időszakban létrejött egy Li-csien nevű megye, amelynek neve megegyezik Róma korabeli kínai nevével.
Dubs meggyőződése volt, hogy az eddigre zsoldosokká vedlett római légiókat itt telepítették le, azonban ezt sem a mai lakosság körében végzett genetikai vizsgálatok, sem egyéb bizonyítékok nem támasztják alá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Évtizedek alatt vált az emberiség egyik legfontosabb találmányává a távíró 16:05
- Több tucat ember életét követelte a Brooklyn híd felépítése 15:05
- Székesfehérvár lesz a Múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne 13:20
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap