Hét különös haláláset a tudomány és művészet világából
2024. július 21. 09:50 Szabó Orsolya Zsuzsanna
Sajnos úgy tűnik, hogy a szeánszok iránt egykor élénken érdeklődő Harry Houdini egyelőre nem tudja kinyitni a túlvilág kapuját őrző lakatot. Pedig ha egyszer sikerülne neki, akkor a szabadulóművész végre elmesélhetné, hogy pontosan miért is távozott az élők sorából. A zseniális vagy különlegesen szórakoztató teljesítményt létrehozó neves emberek (és esetenként hozzátartozóik) halála ugyanis folyamatosan lázban tartja a közvéleményt, és különösen így van ez akkor, amikor – ahogy Houdini esetében is – a halál bizarr, hátborzongatóan sorsszerűnek tűnő vagy némileg homályos körülmények között következett be.
A „Living Made Easy” című szatirikus nyomat, amin nevetőgázt adnak nőknek (1830)
Korábban
Őrjítő kloroform
A Houdininél sokkal racionálisabb szakmát választó amerikai fogorvosról, Horace Wellsről például elmondható, hogy halálának körülményei jól ismertek – ez azonban a legkevésbé sem jelenti azt, hogy nem bizarrok. Wells empatikus gyógyító volt, aki időnként hetekre munkaképtelenné vált, mert annyira megrázta az a kínlódás, amelyet betegeinek okozott egy-egy drasztikusabb beavatkozással. Arra azonban, hogy a dinitrogén-oxid – amelyet eufóriát okozó hatása miatt nevetőgáznak is hívnak – érzéstelenítésre is használható, a fogorvos véletlenül jött rá 1844-ben.
Felfedezésének hivatalos demonstrációja azonban félresikerült: mechanikai problémák miatt a páciens a szükségesnél kisebb adagot kapott a szerből, így a tudományos világot nem sikerült meggyőznie arról, hogy a dinitrogén-oxid megkönnyítheti mind az orvos, mind pedig a beteg helyzetét a kezelések idején. A fogorvost csalóként könyvelték el, a kitaszítottság annyira megrázta, hogy feladta orvosi karrierjét, és egy ideig utazó ügynökként kereste a kenyerét.
A tudomány és a gyógyítás iránti elkötelezettsége azonban mégsem hagyta nyugodni, és kísérletezni kezdett a kloroformmal, amelynek azonban hamar a rabjává vált. A gáz néhány hét alatt teljesen elhomályosította Horace Wells elméjét: egy nap önkívületi állapotban kirohant az utcára, és savat öntött a járókelőkre. Wells a börtönben tért magához, és tettének szörnyű és embertelen mivoltával szembesülve felvágott egy artériát a lábán – az öngyilkos művelet közben jelentkező fájdalom enyhítésére pedig nem mást használt, mint kloroformot.
Ma is sugárzó noteszek
Marie Curie halálának okáról valamivel kevesebbet tudunk, mint arról, hogy mit történt Horace Wellsszel, ugyanakkor több mint valószínű, hogy az ő esetében is a tudomány iránti szenvedély bizonyult végzetesnek. A lengyel Maria Skłodowskát, aki a párizsi természettudományi kar új hallgatójaként 1891-ben érkezett francia földre, a mágnesesség iránti érdeklődése hozta össze Pierre Curie-vel. Madame Curie – ahogy férjhez menése után hívták – 1896-ban kezdett foglalkozni az urániummal. Kutatásához hamarosan Pierre is csatlakozott, és innen kezdve szinte egyenes út vezetett a polónium és a rádium felfedezéséig, a radioaktivitás mint kifejezés megalkotásáig – és a Nobel-díjig.
Marie és Pierre Curie munka közben a laborban
Annak ellenére, hogy mindketten folyamatosan súlyos kimerültséggel küzdöttek, valamint a radioaktív anyagok időnként égési sérüléseket is hagytak a kezükön, egyikük sem sejtette, hogy a sugárzás komolyan veszélyeztetné őket. Különös és borzongató fordulat, hogy a tudós pár vesztét a felfedezésük okozta. Pierre 1906-ban, váratlanul halt meg, amikor egy esős napon egy lovas kocsi elé lépett. Utólagos spekulációként az is felmerült, hogy az egyébként is szórakozott tudós az állandó ionizáló sugárzástól gyengült le olyannyira, hogy már nem volt képes megfelelő koncentrálásra, mozgása koordinálására, és így közvetve szakmai elhivatottságának lett az áldozata.
Felesége jóval később, 1934-ben hunyt el leukémiában, amelyet sokáig a rádiumnak tulajdonítottak, a legújabb elméletek alapján viszont Marie Curie-t az betegíthette meg, hogy az első világháború idején túl sokat dolgozott röntgensugarakkal. Egy dolog mindenképpen bizonyos: Curie laboratóriumi jegyzetei, bútorai és szakácskönyvei még ma is erős radioaktív sugarakat bocsátanak ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
