Hét híres haldokló utolsó mondata a középkorból
2015. október 2. 08:24
Korábban
Aki a zsoltárból idézett
A 11. század közepén a pápai diplomácia egyik legfontosabb szereplőjévé emelkedő, szegény sorból származó Hildebrandra (1015/1028-1085) nagy hatással volt a Cluny bencés kolostorban fiatalon eltöltött egy év, s az ott tapasztalt értékrend nyomán világossá vált számára, hogy az egyház sürgősen reformokra szorul. 1073. április 22-én, II. Sándor pápa halála után foglalhatta el VII. Gergely néven Szent Péter trónját, s egyházfőként radikális harcot indított az egyház elüzletiesedése, valamint a világi befolyás ellen.
A széles látókörű, energikus új egyházfő kemény kézzel látott neki a reformoknak. Már 1074-ben eltiltotta a szolgálattól a nős, illetve a tisztségüket anyagi javakkal megvásárolt papokat. Gergely legfontosabb céljának azt tekintette, hogy kivívja az egyház függetlenségét a világi hatalomtól, sőt érvényesítse a pápai felségjogot. Az 1075-ös lateráni zsinaton kiadott Dictatus papae kezdetű bullában félreérthetetlenül kinyilvánította, hogy a keresztény hierarchiában az összes uralkodó, így a császár is a pápa után következik.
A reformok nem voltak ínyére a fiatal IV. Henrik német királynak (csak később választották német-római császárrá), és ellenszegült a pápának, aki előbb kiátkozta, majd a szőrcsuhás Canossa-járása után megbocsátott neki, ám néhány hónappal később újból kiátkozta. A megerősödött királyt ez már nem hatotta meg, s ellenfelei legyőzése után ismét „elzarándokolt” Gergelyhez, ám ezúttal Rómába, s szőrcsuha helyett vaspáncélt viselt.
Gergely az Angyalvárba szorult vissza, ahonnan a normannok ugyan kiszabadították, de a felmentő, s mindvégig ellenségnek tekintett normann sereg dúlásai miatt nem maradhatott a lázongó városban. Salernóba menekült, s ott is halt meg 1085. május 25-én. Utolsó szavai a 44. zsoltárt idézték: „Szerettem az igazságot, gyűlöltem az istentelenséget, ezért halok meg száműzetésben”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- VIII. Henrik első házasságának emléket állító ékszerre bukkantak Angliában 11:20
- Megjósolta a még fel nem fedezett elemeket Mengyelejev periódusos rendszere 09:50
- Majd’ 500 éven át zárva maradt a közönséges halandók előtt a Tiltott Város 09:05
- A németek is el akarták rabolni „Hollywood királyát”, Clark Gable-t tegnap
- 10 tény a fogászat történetéből tegnap
- „Csörtető stréber senkiháziak, üresfejű fajankók” – Bajcsy-Zsilinszky Endre politikája a harmincas években tegnap
- A császári udvar elütötte örökségétől az utolsó erdélyi fejedelmet, II. Apafi Mihályt tegnap
- Szövetséget kötött Mussolini ellen az olasz maffia és az amerikai flotta tegnap
