Hét extrém reklámfogás a történelemből, amely megragadta a világ figyelmét

Hogyan futtatta fel a Tour de France egy újság népszerűségét?

Ma már a világ legpatinásabb kerékpárversenyének számító Tour de France eredetileg ugyancsak egy reklámakcióként indult. 1903-ban két francia férfi, Geo Lefevre és Henri Desgrange ötlete volt, hogy sportújságukat, a L’Auto című lapot egy nagyszabású állóképesség versennyel népszerűsítsék.

Az első ilyen kerékpárversenyre így egy hat szakaszból álló, több mint 2400 km hosszúságú pályát jelöltek ki a francia vidéken és 20 ezer frank fődíjjal csalogatták az indulókat. Az első bajnok egy Maurice Garin nevű kéményseprő lett, ezzel elindult a verseny immár több mint száz éves története. A reklámértéke is azonnal bizonyosságot nyert: a L’Auto vásárlóinak száma háromszorosára nőtt a verseny hatására.

1. Az igazi hérosztratoszi tett
2. Kempe kilenc napos csodája
3. A jó terméknek is kell reklám
4. A humbugherceg hableánya
5. Egy álkatasztrófából lett katasztrófa
6. Hogyan futtatta fel a Tour de France egy újság népszerűségét?
7. Egy műsorról elkeresztelt város

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”