Hét extrém reklámfogás a történelemből, amely megragadta a világ figyelmét
2017. november 24. 13:58
Korábban
A jó terméknek is kell reklám
A 16. században Dél-Amerikából Európába behozott burgonya kétségtelenül az egyik legfontosabb növény a kontinens történelmében. A tápláló gumók ugyanis nagy szerepet játszottak abban, hogy kezelni lehessen az európai országokat gyakran sujtó éhínségeket, számtalan ember életét megmentve ezzel. Kezdetekben azonban a furcsa alakú, általában koszos krumpli még korántsem számított népszerű eledelnek. Sokan úgy vélték, hogy mérgező és akár leprát is terjeszthet.
A burgonya megítélése nem is javult egészen a 18. század végéig, amikor a francia gyógyszerész, Antoine-Augustin Parmentier el nem határozta, hogy kerül amibe kerül, de ő megszeretteti a krumplit az emberekkel. Parmentier ezért reklámakciók sorát vetette be az évek folyamán. Krumplivirágból készült csokrokat árusított, burgonya-témájú vacsorapartikat szervezett és még Mária Antónia királynét is meggyőzte arról, hogy viseljen krumplivirág szirmokat a hajában. (Ezzel párhuzamosan a királyné bátyja, II. József Magyarországon éppen adókedvezményekkel igyekezett elterjeszteni a burgonyát.)
Parmentier legsikeresebb reklámfogása azonban kétségtelenül az volt, amikor egy Párizs melletti telkén nekilátott krumplit termeszteni és a kert mellé fegyveres őrséget állított. Mindez megtette a hatását, a helyiek teljese mértékben meg voltak róla győződve, hogy ilyen látványos őrizet mögött csak valami nagyon értékes dolog rejtőzhet. Így mikor, Parmentier visszavonta őreit a földről, az emberek valósággal megrohamozták a burgonya ültetvényt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap