2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hét csapnivaló uralkodó a történelemből

2020. július 24. 15:51 Múlt-kor

IV. (Rettegett) Iván cár (1547-1584)

Iván Vasziljevics herceg szinte folyamatos életveszélyben nevelkedett, a moszkvai udvar felette gyámkodó vérszomjas bojárjainak folyamatos egymás elleni küzdelme közepette. Gyermekkori tapasztalatai mélyen elültették benne a nemességgel szembeni bizalmatlanságot és gyűlöletet, valamint a végtelen kegyetlenségre való hajlamot – 13 éves korában egy bojárt már kutyákkal tépetett szét.

Mindössze hároméves korában, 1533-ban lett Moszkva nagyfejedelme, majd 1547-ben elsőként vette fel a minden oroszok cárja címet. A bojárokat letörve, birtokaikat elkobozva létrehozta a szolgáló nemesség jellegzetesen orosz intézményét, amely a nyugat-európai hűbéri berendezkedésnél jóval kiszolgáltatottabb helyzetben tartotta az ország földbirtokosait.

A szolgálati birtokok osztogatása hozta magával több millió ember permanens jobbágysorba taszítását is. Habár idővel az uralkodótól függő nemesek el tudták érni, hogy saját birtokokkal is rendelkezzenek, a szinte rabszolgaként kezelt jobbágyok (holopok) kasztja egészen a 19. század második feléig szinte változatlan maradt.

Iván az ország jókora részét saját birtokaként kormányozta (opricsnyina), amelyen lovas rendfenntartói járőröztek, és szabad kezet kaptak bárki letartóztatására bármilyen okból.

A tatárok elleni hadjáratok mellett hosszúra nyúló háborút kezdett a Balti-tengerre való tengeri kijáratért (az úgynevezett livóniai háborút), ennek során – mivel nem bízott Novgorod városának vezetésében, és attól félt, átállnak a Litván Nagyfejedelemség oldalára – megelőző csapásként felégette a várost, és emberek tízezreit gyilkoltatta le.

Magánéletében sem volt sokkal kellemesebb személyiség: 1581-ben annak „szerénytelen” öltözködése okán összeverte terhes menyét, Jelena Seremetyevát, aki emiatt elvetélt. Nem sokkal később az emiatt feldühödött másodszülött fiát, Ivánt a vita hevében jogarával sújtotta fején, halálát okozva.

IV. Iván sok tekintetben bizonyult alkalmas uralkodónak, brutalitásáról, üldözési mániába hajló bizalmatlan természetéről és meggondolatlanságáról azonban már életében hírhedt volt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Claudius páncélos mellszobra (kép forrása: Wikimedia Commons)Ilja Repin: Rettegett Iván és fia, Iván (1855) (részlet) (kép forrása: Wikimedia Commons)IV. Iván (kép forrása: Wikimedia Commons)II. Rudolf (kép forrása: Wikimedia Commons)I. János (kép forrása: Wikimedia Commons)II. Lipót (kép forrása: Wikimedia Commons)XII. JánosI. Ranavalona fiaival (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár