Háziállat helyett inkább az ember kísérőiként érkezhettek Európába a házimacskák elődei

A Közel-Keletről származó macskák valószínűleg a mezőgazdaságban tevékeny embert követték, de a vadonban is táplálkoztak – állapította meg Magdalena Krajcarz, a toruni Nikolaus Kopernikus Egyetem tudósa vezette kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában bemutatott tanulmányában.

Még a modern házimacskák is valahol az emberek közötti szoros kapcsolat és a vadállati lét közötti spektrumon mozognak a kutatók szerint. A tudósok azt próbálták kideríteni, hogyan jutottak a háziállatok közül épp a macskák ebbe a pozícióba.

A tudomány mai állása szerint minden házimacska az afrikai vadmacskától származik. A két alfaj a genetikai elemzések alapján csak alig különbözik egymástól. Jól megkülönböztethető ellenben egy másik alfaj, az európai vadmacska.

Krajcarz és kollégái afrikai macskák Dél-Lengyelországban talált hat példányának maradványaiban elegendő érintetlen csontkollagént találtak ahhoz, hogy következtetést vonjanak le a táplálkozásukra.

Ehhez két stabil izotóp mennyiségét vizsgálták meg: a 15-ös nitrogénizotópot a test többszörösen építi be a kollagénbe, ha a táplálék olyan mezőkről származik, amelyet állati ürülékkel trágyáztak.

A 13-as szénizotóp annál gyakrabban található meg a kollagénben, minél több úgynevezett c4-es növényt fogyasztottak a haláluk előtti utolsó hónapokban vagy években.

Ezek a növények a szén-dioxidot a dikarbonsav-ciklusban kötik meg, amelynek egy négy szénatomos cukor a végterméke. Ide tartoznak elsősorban a gabonák és más haszonnövények.

A kutatók összehasonlították a macskák izotópjait a 4300–6200 előtti időszakban élt emberek, háziállatok és vadállatok, valamint a római kori Lengyelországban élt házimacskák maradványaiéval.

A korai kőkorszakból származó macskák eszerint az izotóp-összetételt tekintve jelentősen különböztek a kortárs emberektől és kutyáktól, valamint a római kori emberhez szorosan kötődő macskától.

A hat afrikai vadmacska 15-ös nitrogénizotópjainak és a 13-as szénizotópjainak értékei lényegesen alacsonyabbak voltak – olvasható a tanulmányban.

Ez arra utal, hogy kevesebb olyan egeret és más állatot ettek, amelyek elsősorban trágyázott mezőkön találtak táplálékot és c4-es növényeket fogyasztottak. Ehelyett az európai vadmacskához hasonlóan feltételezhetően elsősorban a vadonban élő állatokra vadásztak.

A szakértők úgy vélik, hogy a kora kőkorszakban a macskák korai kultúrakövetők voltak, amelyek az emberek táborainak közelében találtak könnyű zsákmányt, mint a jól integrált háziállatok.

Az egyelőre nem ismert, mennyire volt szoros a mai Lengyelországban egykor élt emberek és a házimacskáknak a korai kőkorszak végén élt elődei közötti kapcsolat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma