2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Hazaárulásnak tekintették a kommunisták a lengyel-német megbékélést

2015. november 18. 13:13 MTI

Ötven éve indult el a második világháború utáni lengyel-német megbékélés folyamata, amikor a lengyel püspöki kar tagjai 1965. november 18-án a 2. Vatikáni Zsinaton jelen lévő német püspököknek a kölcsönös kiengesztelődésre felhívó levelet nyújtottak át.

Bolesław Kominek
Bolesław Kominek

Ez a levél az első kezdeményezés volt a több mint 2,7 millió lengyel és 2,7-2,9 millió lengyel zsidó áldozattal járó, 1939-1945 közötti hitleri német megszállás okozta sebek begyógyítására, a két nép megbékélésére. A Boleslaw Kominek wroclawi érsek által szerkesztett levelet a lengyel püspöki kar 34 tagja írta alá, köztük Stefan Wyszynski bíboros, akkori lengyel prímás, valamint Karol Wojtyla akkori püspök, a későbbi II. János Pál pápa. A keresztény szeretetre és irgalomra hivatkozó dokumentum az igazság megismerésén alapuló megbékélést szorgalmazta. A dokumentum voltaképpen azoknak a meghívó leveleknek a sorába tartozott, melyeket a lengyel püspökök a zsinat idején a többi nemzeti püspöki karokhoz intéztek a kereszténység lengyelországi felvételének milleniumi ünnepségei alkalmából.

A zsinat utolsó heteiben a német püspököknek is átadott levél különlegessége abban állt, hogy a meghívást egy történelmi áttekintés kontextusába helyezték, melyben a lengyel-német kapcsolatok ezeréves történetét, viszontagságait foglalták össze. A kölcsönös kiengesztelődésre felszólító zárómondat egy részét - "megbocsátunk, és megbocsátást kérünk" - máig szállóigeként idézik. A levélben megfogalmazott egyik legfontosabb téma Lengyelország nyugati határának kérdése volt, melyet az 1945-ös jaltai és potsdami egyezményekben rögzítettek. A lengyel-német határt az akkori Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) nem ismerte el. A lengyel püspökök hangsúlyozták: a háború utáni átrendeződés során a keleti területeitől megfosztott, a nyugati határát pedig az Odera és a Neisse (lengyelül Nysa) folyókig kitoló Lengyelország "a háborús népirtásból nem győztesként, hanem végletekig kimerült államként került ki", az eredetileg részben németlakta nyugati területek ügye számára "létkérdés, nem pedig a nagyobb élettér kérdése".

A német püspökök még a zsinat befejezése előtt válaszoltak a dokumentumra. Elfogadták a meghívást, Lengyelország nyugati határát illetően azonban nem nyilatkoztak. Az akkori lengyel kommunista hatalom éles bírálattal illette a lengyel egyházi vezetők kezdeményezését, hazaárulásnak minősítve a dokumentumot, önkényes, jogtalanul folytatott külpolitikával vádolva a püspököket. A kommunista rezsim hatalmas médiakampányt indított, propagandisztikus ellengyűléseket szervezett, titkosszolgálati módszerekkel Wyszynski és Wojtyla összeveszítésére törekedett. A mai lengyel történészek az ellenkampány okát - a kommunista rendszer egyházellenességén kívül - mindenekelőtt abban látják, hogy a püspökök a német félhez fordulva megszegték a kommunista hatalom azon alapelvét, amely szerint Lengyelország nyugati határának egyetlen szavatolója a Szovjetunió volt.

A dokumentum a kommunista hatalom lépései ellenére is elindította a lengyel-német megbékélés folyamatát. Ennek következő mérföldköve az 1989-es rendszerváltás idején Helmut Kohl akkori német kancellár és Tadeusz Mazowiecki, az első nem kommunista lengyel miniszterelnök történelmi találkozója lett a dél-lengyelországi Kryzowában. Ennek alkalmából 1989. november 12-én a lengyel-német kiengesztelődésért bemutatott szentmisén Kohl és Mazowiecki a béke jelével köszöntötték egymást. A lengyel és a német püspökök közös engesztelő miséinek hagyománya azóta is folytatódik. Az 50. évforduló alkalmából is közös misét mutatnak be vasárnap a lengyel nemzeti kegyhelyen, a dél-lengyelországi Czestochowában a lengyel és a német püspöki karok vezetői, és nyilatkozatot írnak alá a két nemzet közötti kapcsolatok jövőjéről.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár